Gondolkodom, tehát vagyok. Boldogság és tudásvágy. Ebben benne van minden, amit az oktatásról gondolunk. Hiszen gyerekeink boldogsága és sikere attól függ, hogy milyen képességekkel rendelkeznek. Vagyis tudnak-e kérdezni, meg tudnak-e oldani valamilyen problémát, hogyan kommunikálnak másokkal, át tudják-e adni a gondolataikat, mennyire kreatívak. Ahhoz, hogy jó képességekkel rendelkezzenek, fejleszteni kell azokat. A kérdés, hogy hogyan?

Gondolkodom, tehát vagyok – mondja a mondás.  Ahhoz, hogy a gyerek a véleményét kialakítsa és önállóan tudjon gondolkodni, ismeretekre van szüksége. Kisóvodásként eljut a miért korszakába és kérdez: miért vizes a víz? Miért fehér a hó? Van úgy, hogy egésznap csak kérdez, egy kérdést néha többször megismételve.  Az önálló gondolkodáshoz kíváncsinak kell lennie, ezért az iskolának az a feladata, hogy ne hagyja kiveszni a kíváncsiságot, hogy a kérdezést szokássá tegye. A gondolkodás ne legyen bűn, a kérdezés ne legyen nyűg. Aki jól tud kérdezni, az a saját életére nézve jó döntéseket tud hozni.

Az első lépés tehát az, hogy olyan legyen az iskola, ahol a gyerekek mernek kérdezni és gondolkodnak.

A másik képesség az összefüggések megértése. Ehhez szüksége van a gyereknek matematikai tudásra. Tudnia kell elsajátítani olyan matematikai összefüggéseket, amellyel képes értelmezni helyzeteket és problémákat, majd pedig el tud jutni a megoldáshoz. Az iskolának ezt kell tanítani, nem bemagoltatni haszontalan dolgokat!

 A nyelv egy harmadik alapképesség. Ahhoz, hogy a gyermek elérje, amit akar, a gondolatait világosan, érthetően kell átadnia a környezetének. A mondókák, versek megértése, majd később az írás, olvasás elsajátítása ezt segíti. Célunk, hogy az elsősök egy év alatt tanuljanak meg írni, olvasni. Ízleljék a betűkhöz tartozó hangokat, az abból összeálló szavakat, mondatokat. Élvezzék ki, ahogy a betűk a pici kezük alatt egyre szabályosabbak lesznek, élvezzék, ahogy az egyik betűt egyre ügyesebben kapcsolják össze egy másikkal. Ehhez azonban idő kell! Nem három hónap, hanem legalább egy tanévnyi idő.

Az előbb felsoroltak persze semmit nem érnek, ha a képességeket nem tudja az iskola fejleszteni, mert egyszerűen nincs rá ideje. Márpedig ma nincs.  A hatalmas anyagmennyiség miatt a gyerekek gépiesen tanulnak, magolnak. Nincs idejük, se kedvük, se energiájuk, gondolkodva tanulni. A tényanyagot nem lehet kiiktatni a tantervből, de annak mennyiségén viszont lehet, sőt kell is változtatni.

A tananyag összeállításakor a kevesebb néha több. Nem kell, hogy a gyerekek három hónap alatt, tanuljanak meg írni, olvasni. Nem kell, hogy a polinomok szorzattá alakítását három hét alatt adja le a matematika tanár. A gyerekek fejlődéséhez és életritmusához kell alakítani a tananyag mennyiségét, mert akkor lesz idejük azt megérteni. Mi az Együttben egy ilyen oktatásért dolgozunk.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.