Már sokszor meg sem lepődünk, ha kiderül, hogy melyik fölösleges beruházás mennyivel drágult. Csúszások, alkalmatlan kivitelezés és magánzsebbe vándorló milliárdok, rokonokra kiírt közbeszerzések. Az elmúlt években 2-3 ezer milliárd forint tűnt el így az országban. De lehetne ez másként! Lehetséges, hogy tudjuk, hova tűnik a közpénz. A mi pénzünk. Ehhez mindössze átláthatóságra lenne szükség. Egy egységes, országos honlapra kellene föltöltenie minden állami intézménynek, cégnek és önkormányzatnak a szerződéseket, és hirtelen minden olcsóbb is lenne. Az Együttben ezt ígérjük!

Elvileg ma is megismerhető minden állami pénz költése. A valóságban viszont a közérdekű adatigénylés egy hosszú, időigényes folyamat, amelyet sokszor elhúznak, megtagadnak, nem teljesítenek érdemben az állami szervek vagy önkormányzatok. Esetleg csak sok millió forint ellenében lennének hajlandóak kiadni az adatokat. Így mi, állampolgárok milliárdos költésekről nem tudunk szinte semmit. Ha nem túlárazott, haveri cégek silány munkájára költenénk, hanem versennyel választanák ki a legjobb ajánlatot, akkor a pénz, amit mondjuk útépítésre vagy iskolai felújításra fordítunk, sokkal jobban hasznosulna. Egyszerűen több útra, több iskolára futna az adónkból, és csak Mészáros és Tiborcz járna rosszul. Az ország viszont jól járna.

Sokan azt gondolják, hogy biztos minden politikus lop. Aki a hatalom közelében van, az biztos csak a saját haverjainak segít, és elfelejti a közérdeket. Ez nem igaz! Sokan tényleg a közérdekért dolgoznak. Akik ellenzékben azon dolgoznak, hogy felderítsék a korrupciót, akik folyamatosan küzdenek a lopás és csalás ellen, azokról gondolhatjuk, hogy később sem lesz ez másként. De nem hinni kell a politikusoknak, hanem olyan kereteket szabni, ahol mindenképpen be kell tartaniuk a kereteket, mert vannak következmények.

Ezért mi az Együttben azt ígérjük, hogy egy olyan egységes, online felületet hozunk léte, ahol minden közpénzfelhasználást érintő kiadást fel kell tüntetniük. Legyen ez közbeszerzés, egy kisebb értékű szerződés vagy egyéb költés, az állami vállalatoknak és a központi kormányzati szerveknek is kötelességük lesz mindent feltölteni, különben nem érvényes a szerződés. Olyan, mintha nem lenne aláírva.

Egy ilyen rendszerben egy gyors kereséssel kiderülne, ha a szomszéd településen a közvilágítást harmadannyiért újítottak föl, mint nálunk. Akkor nem kellene évekig pereskedni, vagy az OLAF-ra és Polt Péterre várnunk, hogy történjen már valami. Minden nemzetközi kutatás azt mutatja, hogy az átláthatóság a legjobb módszer a korrupció ellen. Tiborczék is tudják, hogy szabálytalanul, korrupt módon lopják a mi pénzünket. Ha tisztességesen dolgoznánk, nem félnének a nyilvánosságtól. Nem próbálnák titkolni minden lépésüket.

Így sokkal könnyebben tudhatnánk mi, állampolgárok, hogy kik azok, akik tisztességesen járnak el, és melyik szerződésben vannak olyan feltételek, amelyek nem a közérdeket védik, hanem a vállalkozó haszonszerzését segítik. A tapasztalatok alapján minél több a nyílt pályázat, az elérhető információ, annál olcsóbbak az állami pénzköltések.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Ha a gyerek, élettárs, testvér vagy szülő tartósan beteg lesz és folyamatos ápolásra szorul, akkor a legtöbb esetben valamelyik családtagra hárul a feladat, hogy a hét hét napján, minden nap, egész nap figyeljen a családtagra. Az esetek döntő részében egyébként a nőkre: anyára, leányra de akár a menyre is. Ők hatalmas áldozatokat hoznak, sokszor a saját életüket, munkájukat, hivatásukat is kénytelenek föladni azért, hogy egy szerettüknek segítsenek. Az ő munkájuk most egyáltalán nincsen elismerve, sőt, többségükben, a gondozott családtagjukkal együtt, súlyos szegénységbe süllyednek. Ezért az Együtt azonnal megemelné az ápolási díjat, az ápolást foglalkoztatotti jogviszonyként ismerné el, és más formákban is több segítséget nyújtana a rászorulóknak. Nem hagyhatjuk magukra azokat, akiket ápolnak, de azokat sem, akik ápolnak.

Ma azok a családtagok, akik az ápolást végzik semmilyen megbecsülést nem kapnak. Az állami segítség még az éhenhaláshoz is kevés. Aki beteg, fogyatékossággal élő családtagját ápolja, az alapesetben havi 32.600 forintot kap. Aki önellátásra teljesen képtelen személyt gondoz 24 órában, az is csak 58.600 forintra jogosult. Egy ilyen helyzetben viszont a beteget gondozó személy sem tud munkát vállalni, sőt, legtöbb esetben még az otthonát sem tudja elhagyni, hiszen a beteget nem hagyhatja egyedül, a közlekedés pedig sok esetben szinte megoldhatatlan feladat. A kormány magára hagyott több tízezer embert, több tízezer családot! Így egy betegség, baleset vagy öregség miatt sokszor az egész család szegénységbe süllyed.

Az ápolási díj összegét azonnal meg kell emelni, a minimálbérhez igazítva, hiszen akik ápolnak, azok munkát végeznek! Olyan munkát, amelyet szakképzett ápolók más esetben állami intézményekben látnak el. Így, ha valaki a szüleit vagy gyermekét ápolja, akkor valójában az állam feladatát végzi.

Ezt a munkát valódi munkaviszonyként kell elismerni. Azaz a nyugdíj, táppénz és egyéb jogosultságok számításakor figyelembe kell venni. Aki  otthoni ápolást végez, több évre, nem egyszer évtizedre kiesik a munkaerőpiacról, így egész életében hátrányba fog kerülni, csak azért, mert a lehető legtöbbet akarta megadni szeretteinek. Ahogy a nevelőszülők is foglalkoztatási jogviszonyban vannak, így az ápolást végzőkre is ki lehetne alakítani a megfelelő feltételeket.

Az időseknek vagy fogyatékkal élőknek sokszor nem kell folyamatos támogatás, de időnként szükségük lenne valakinek a segítségére. Az önellátásra képtelen beteget ápoló rokonok számára is nagy könnyebbséget jelentene, ha néha valaki felváltaná a családtagot, akár csak néhány órára. Ha Magyarországon végre kifejlesztenénk egy országos segítő hálózatot, akkor a házi segítő szolgálat érdemi javulást jelentene az életszínvonalukban. Aki idős, nehezen mozog, neki már az is nagy segítség, ha csak hetente egyszer valaki segít a bevásárlásban vagy a takarításban, és így  nem kényszerül idősek otthonába, hanem tovább élhet megszokott otthonában. Aki pedig folyamatos ápolást igényel, ott nemcsak az ápolt, de az ápoló számára is sokat jelentene, ha néhány órára házhoz jönne a segítség, az ápolást végző családtag pedig kimozdulhatna otthonából. Egy ilyen rendszer kialakítása pedig inkább akarat, mint pénz kérdése.

Az Együtt tavaly szeptemberben mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

A következő évtizedekben egyre nagyobb szükség lesz programozókra, a számítástechnika és programozás ismerete még a mai értékénél is sokkal fontosabb lesz. A robotizáció előrehaladtával számos mai munkahely fog megszűnni, az új munkahelyekre pedig másféle tudásra lesz szükség. Néha úgy tűnik, hogy a mai oktatáspolitika a XXI. század helyett inkább a XIX. századra készítené fel a fiatalokat, de van megoldás! Az Együtt tudja, mit kell tenni. Tudjuk, hogyan lehetnénk a programozók országa!

Először is a közoktatásban kell informatikai és programozási alapismereteket tanítani. Már egészen kis korban is lehet tanítani azt a fajta gondolkozást, amit a programozás igényel. Erre vannak magyar példák is, és a mai fiataloknak, bárhol is fognak elhelyezkedni, szükségük lesz digitális kompetenciákra. Úgy kell átalakítani az oktatási rendszert, hogy az hasznos tudást adjon. Ebben pedig helye van a programozásnak. A magolás helyett ezt kell tanulni!

De a digitális kompetenciákat nemcsak az informatika órán kell fejleszteni, hanem az oktatás minden szintjén, az összes tantárgynál. Ahogy már mi is írtunk róla, mi minden gyerek kezébe adnánk egy tabletet.

Ma rengeteg fiatal érzi úgy, hogy egy érettségi vagy OKJ, de sokszor egyetem után sincs még olyan tudása, amivel könnyen állást is találhat. Így sokakban fölmerül, hogy programozó legyen, hogy egy olyan szakmát tanuljon meg, amivel azonnal el tud helyezkedni, jó fizetéssel. Hiszen ez egy hiányszakma. Ezért kell támogatni a programozói képzéseket. Az államiakat fölülvizsgálni, és azoknak is segítséget nyújtani, akik magánoktatást választanák.

Az ilyen típusú akkreditált programozási képzésekre kiterjesztenénk a diákhitel programját, hiszen sokaknak nehézséget jelent a megélhetés biztosítása és a viszonylag magas tandíj megfizetése egyszerre. Ezzel nemcsak azok tudnák magukat programozóvá képezni, akiknek több hónapnyi megtakarításuk van, hanem azok is, akik már régen nem tudtak elhelyezkedni és az állam segítségére szorulnának.

Az Együtt tavaly szeptemberben mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Ha valaki ma elveszti a munkáját, szinte csak magára számíthat. Ha rossz helyen laksz vagy nincs megfelelő végzettséged, netalántán már elmúltál 50, akkor különösen nehéz új helyet találnod. A munkanélküliek új álláshoz segítése mindenkinek érdeke lenne, de ma leginkább csak az alig létező álláskeresési járadék és felesleges bürokrácia jellemzi a rendszert, ami százezreket küld a közmunka megalázó és értelmetlen ördögi körébe. Az Együttnek van programja arra, mivel segíthetnénk a munkanélkülieket.

1. A 3 hónapos álláskeresési járadék helyett 9 hónapos álláskeresési biztosításra van szükség

Amikor a legtöbb munkanélkülinek hat hónapra, de sokakanak akár másfél évre van szüksége egy új, megfelelő munka megtalálásához, akkor egészen egyértelmű, hogy a 3 hónapos, legfeljebb a minimálbér összegét elérő álláskeresési járadék nem jelent valódi biztonságot, és mindenki csak a korábbi megtakarításaira, családi, baráti kölcsönökre számíthat a felszínen maradáshoz. Sajnos ez arra ösztönzi az embereket, hogy bármilyen munkát elvállaljanak, miközben könnyű belátni, hogy jobban járna az egész gazdaság, ha az emberek a képzettségüknek, személyiségüknek megfelelő munkát találnának, és nem kellene az első ajánlatot elfogadniuk egy-két hónap után, hogy fizetni tudják a csekkeket. Az Együtt szerint ez nem egy segély, hanem egy biztosítás, annak jár, aki korábban megdolgozott érte, ezért így is kellene hívni. A valódi biztonsághoz, hogy tényleg megfelelő állást tudjanak találni a munkanélküliek, az időtartamát meg kell hosszabbítani 9 hónapra, összegében pedig a biztosított utolsó egy éves havi átlagkeresétenk a 60 százalékát kell fizetnie.

2. Munkaügyi központok megerősítése

Ma az országban egyszerre van munkaerőhiány és több százezer ember tartósan munkanélküli. Részben csak politikai szándék kérdése, hogy idővel enyhüljön ez a kettős probléma. Ehhez az államnak új módon kell megközelítenie a kérdést. A munkaügyi központokra sokkal többet kell szánni, a feladatuknak pedig a bürokratikus aktatologatás helyett az álláskeresők segítése kell, hogy legyen. Egy munkaügyi központ nem akkor sikeres, ha minél jobban megszűri az embereket, hogy a lehető legkevesebb álláskeresési támogatást osszon ki, hanem akkor, ha tartós, megfelelő munkahelyekhez segíti az embereket.

3. Együttműködési szerződés a tartósan munkanélküliekkel

Ha valaki 9 hónap után sem talál munkát, azt sem a híd alá kell küldenünk. Együttműködési támogatást biztosítunk 9 hónap után, amely összege megegyezik a közmunkabérrel. Ez azoknak jár,  akik a munkaügyi központokkal közösen megállapított, szerződésben foglalt együttműködési kötelezettségeiknek eleget tesznek. Az egyénre szabott feltételek (amely lehet képzésen való részvétel, a munkaügyi központtal közös aktív álláskeresés, egy támogatott munkahely elfogadása vagy végső esetben közmunka is) célja a munkakeresők segítése és motiválása, hogy idővel valódi, piaci alapú munkahelyet találjanak.

4. Mentorok segítsék a munkanélküliek

Nem rendőr kell azok mellé, akik már évek óta kiszorultak a munka világából, hanem egy mentor. Az együttműködési szerződés megalkotása és követése nem egy bürokratikus teher, hanem egy lehetőség. A képzett mentorok fel tudják mérni, kinek milyen lehetőségei vannak, és hogyan lehet ezeken javítani. Tudják, mire van kereslet, és hogy az egyének tapasztalata, élethelyzete mire ad lehetőséget. Ez egy befektetés, de hosszú távon nagyon is megtérül, nem úgy, mint a közmunka zsákutcája.

5. Képzési utalványt adunk az álláskeresőkenk

Ma sokan azért nem találnak munkát, mert nincs megfelelő végzettségük, de anyagi és családi helyzetük nem engedi meg, hogy továbbképezzék magukat. Mi képzési utalványt adnánk az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők számára, hogy az utalvány felhasználásával fedezhessék az álláskeresésük idején felmerülő költségeiket

6. Járulékkedvezményt a gyakornokoknak

25 évesen nincs még 15 év szakmai tapasztalatod? Nahát! Ma sajnos kevés cég vesz föl pályakezdőket teljes munkára, és elvárja, hogy már fiatalon is „fullos legyen a CV”. De a rendes munka helyett sokszor csak rövid, fizetetlen gyakornoki programokra tudnak jelentkezni a fiatalok tapasztalat nélkül. Ezt sokan nem tudják elvállalni, hiszen nem mindenki tud ingyen dolgozni. Ezért inkább biztosítsuk, hogy a gyakornokok se ingyenmunkát végezzenek, hanem legyenek megbecsülve. Ezt például járulékkedvezménnyel biztosíthatjuk.

Az Együtt tavaly szeptemberben mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Mi lenne, ha az iskola tényleg a XXI. századra készítené föl a gyerekeinket? Ha nem arról menne a vita, hogy miért nincsen elég kréta, hanem végre arról, hogy hogyan lehetne a digitális eszközökkel izgalmasabbá tenni a tanulást? Ha a gyerekeink nemcsak játszanának  okos eszközökön, hanem megtanulnák, hogy mi mindenre  lehet értelmesen használni? Ha a tanárok több támogatást kapnának ahhoz, hogy hogyan építsék be a digitális tudást a mindennapi tanításba, akkor a tanulás végre élmény lenne, nem pedig nyűg. Egy tablet nyújtotta lehetőségekkel a gyerekek az iskolapadból is fölfedezhetnék az egész világot! Ezért ígéri az Együtt, hogy az oktatásban minden diáknak és tanárnak biztosítani fog egy tabletet az állam. És lesz segítség az okos eszközök okos használatához is.

Attól, hogy egy gyerek nyomogatja a gombokat egy kütyün, még nem biztos, hogy tudja is azt használni. Sokszor a szülők sem ismerik jól az újabb technológiákat, ezért nincs, aki megtanítsa a kicsiket okosan használni az okos eszközöket. Ez ma az oktatás feladata lenne. Bár láthatóan inkább a magolást és a hittant akarják a gyerekek torkán lenyomni a mai iskolákban.

A mai fiatalok biztosan használni fognak tabletet, számítógépet, okostelefont. De az nem biztos, hogy tudják, mitől biztonságos vagy éppen veszélyes egy honlap. Mire lehet és mire nem lehet használni ezeket az eszközöket. Ezeket maguktól nem biztos, hogy megtanulnák.

A tabletet mindenféle tantárgyhoz föl lehet használni. Interaktív feladatokkal a természetismerettől kezdve a matematikán át az irodalomig mindenre találhatunk jó megoldásokat. A hosszú papírlapok és munkafüzetek helyett egy eszközön ott lehet minden gyakorlófeladat. Az olvasmányt el lehet küldeni mindenkinek, a gyerek maga rákereshet, hogy akkor melyik madár az erdei pinty, aminek a hangja biztosan nincsen benne a biológia tankönyvben, a tableten viszont meghallgathatja. Az ellenőrzés (vagy önellenőrzés) is sokkal könnyebb elektronikus formában.

Persze ehhez az kell, hogy a tanárok is tudják, hogy mik a lehetőségeik, ők maguk is hozhassanak létre programokat, gyártsanak feladatokat. Ezért egy ilyen országos fejlesztési programot a tanárok szakmai felkészítésével és a digitális tartalmak bővítésével kell kezdeni. Persze nem kell mindent nulláról kitalálni, hiszen több országban ez már hétköznapi gyakorlat – tanuljunk hát tőlük!.

Ha pedig már van egy alap, akkor egy tablet nyújtotta lehetőségek tényleg végtelenek lesznek. Mi hiszünk abban, hogy a tanár tudja, mit akarnak a gyerekek tanulni, mit fognak élvezni. Ezért szakítani kell a mai KLIK-es szemlélettel, amiben a gyerek és a tanár is csak egy ellenőrizendő alattvaló.

Sőt! Csak kérjük meg a gyerekeket, hogy ők maguk állítsanak össze feladatokat! Készítsenek prezentációt, találjanak ki új játékokat vagy éppen forgassanak filmet. . Aki látott már közelről gyereket, az tudja, hogy ők sokkal kreatívabbak lesznek, sokkal jobb ötleteik lesznek, mint a legtöbb felnőttnek!

Bár sokba kerül egy tablet, de évekig velünk van, és nincs tantárgy, amire ne lenne használható és sok tankönyvet ki is válthat. Ezzel olyan tudást és készségeket adnánk nekik, amikre valóban szükségük lesz a jövőben. Ez pedig egy befektetés lenne. Befektetés a fiatalokba, befektetés a jövőbe. Mert csodákra képesek a gyerekeink, csak hagyni kell őket tanulni, gondolkozni, alkotni!

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Ha nem teszünk valamit, hamarosan szó szerint kihalnak a háziorvosok az országból. Pedig már egy kis változással is sokat javíthatnánk a helyzeten. Mindenki tudja, hogy orvoshiány van, ez különösen probléma a háziorvosoknál, ahol a tartósan betöltetlen állások száma folyamatosan 300 fölött van. És ez a helyzet egyre rosszabb lesz, hiszen tavaly a háziorvosoknak már 44%-a 60 év fölötti, és minden tizedik háziorvos már 70 is elmúlt. Szerencsére még sokan idős korukban is vállalják a hivatásukat, így kerültük el a katasztrófát eddig.

Fiatal, magyarul is beszélő háziorvost legközelebb talán csak Londonban, mondjuk a Temze partján látunk. Pedig vannak fiatalok, akik orvosok is lehetnének, akár Magyarországon, netalántán még kistelepülésen is dolgoznának, de nem teszik. Mert ma nem adottak a körülmények. Mi az Együttben tudjuk, hogy az alábbi 5 lépéssel az ország elkerülhetné az egészségügyi katasztrófát.

1. Azonnal megemeljük 25%-kal a praxispénzt

Ma a háziorvosok vállalkozóként működnek, viszont amit egy kisebb praxis működtetéséért kapnak, abból még a bérek és a legalapvetőbb költségek sem jönnek ki. Egy ilyen tűzoltás az egészségügy egészének újratervezéséhez képest aprópénz, és gyorsan cselekedve sokat enyhítene a problémákon.

2. Támogatjuk a fiatal háziorvosokat

Ösztöndíjprogramokkal segítjük azokat a fiatal orvosokat, akik vidéken szeretnének háziorvosi praxist működtetni. Mivel a praxisok megvásárlása sokszor hatalmas terhet jelent, ezért az állam pályakezdői támogatói hitelt biztosíthatna ahhoz, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok praxisait átvegyék a fiatalok.

3. Praxisközösségek

Külföldön már bevált gyakorlat, hogy inkább nagyobb praxisokat hoznak létre a háziorvosok, ahol több orvos dolgozik együtt. Ha közösen szervezik meg az ellátást és az adminisztrációt, sokkal kevesebb papírmunkával nyújthatnak sokkal jobb ellátást a betegeknek.

4. Emeljük a háziorvosi keretszámokat

A képzési rendszerhez is hozzá kell nyúlni. Négy év alatt megteremtjük a feltételeket, és évi 200 fős keretben képzünk majd háziorvosokat. A háziorvosi képzést vonzóvá kell tenni, hogy hosszabb távon kezeljük a folyamatos orvoshiányt.

5. Modern feltételeket

Ötéves, országos programot indítunk a háziorvosi rendelők modernizálására, informatikai fejlesztésére, a háziorvoslát XXI. századi feltételeinek megteremtésér, a rendelők tulajdoni viszonyaitól függetlenül. Megfelelő körülmények nélkül nem tudnak rendesen dolgozni az orvosaink!

Az Együtt tavaly szeptemberben mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Magyarországnak, a gazdaságnak és az állampolgároknak is sokkal jobb lenne, ha mihamarább bevezetnénk az eurót. Ezt a folyamatot azonnal el kellene kezdeni, hiszen sokkal több előnye volna, mint hátránya, ha mi magyarok a közös európai fizetőeszközt használnánk. Mi az Együttben kiállunk Európáért, egy erős és versenyképes Magyarországért, ezért támogatjuk az eurót!

1. Szorosabb együttműködés Európával

Az Európai Unió a következő években kettészakadhat. Az eurót használó magországokra, és arra a perifériára, ami valamennyire még csatlakozik Európához, de nem vesz mindenben részt. Aki kimarad az eurózónából, az lemarad az egyre szorosabb európai együttműködésből is. Ha kimaradunk a mag-Európából, akkor a kontinensünket érintő valóban fontos döntésekből is kimaradunk. Sőt, ott sem lehetünk „az asztalnál”, amikor ezek a döntések születni fognak. Így pedig a magyar érdek biztosan nem fog érvényesülni.

2. Kicsi és nyitott gazdaság vagyunk

A pénzügyi sokkoknak különösen ki van téve egy olyan kicsi és nyitott gazdaság, mint a miénk. Láttuk a legutóbbi válság alatt is, mennyire sérülékeny is Magyarország, de egy 340 milliós valutaövezet tagjaként a pénzügyi rendszerünk sokkal biztosabb helyzetben lenne. A vállalkozásoknak arra van szükségük, hogy kiszámítható környezetben, a beszerzési és az eladási áraik árfolyamváltozás okozta hullámzásától függetlenül működhessenek.

3. A magyar gazdaság már összefonódott Európával

Ha megnézzük, kikkel és mennyit kereskednek a magyarok, hova exportálunk és honnan importálunk, akkor még európai szinten is kiemelkedően magas, hogy mennyire erősen támaszkodunk az eurózónára. És ez így van jól, se gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is káros mindent körbeutaztatni a fél világon. Lehet persze keleti, déli vagy marsi nyitást meghirdetni, érdemi változást eddig nem ért el a kormány ebben. Bár néhány Fidesz-közeli cég biztosan sokat keresett. Ha sokat kereskedünk, és a partnereink meghatározó része eurót használ, akkor nekünk is érdemes inkább az eurót használni.

4. Átváltási költségek

Ha már a cégek amúgy is eurót használó cégekkel kereskednek, ha már mi is olyan helyre utazunk, ahol euróval fizetnek, akkor rengeteget spórolhatnánk azzal, ha nem kéne folyton az átváltással bajlódni, a változó árfolyamok miatti kockázatok pedig megszűnnének

5. Szerinted a forint versenyelőny? Tényleg alacsony béreket akarsz?

Akik azzal érvelnekk, hogy nekünk jó, hogy a forintot leértékelhetjük, és így szerezhetünk versenyelőnyt az eurót használókkal szemben, azok valójában azt mondják, hogy nekünk az egyre alacsonyabb béreinkkel kell versenyezni a nyugati országokkal. Ha így teszünk, akkor sosem fognak emelkedni a magyar bérek, akkor sosem fog annyit érni a magyar fizetés, mint a nyugati, sőt, el is vágjuk magunktól a fölzárkózás lehetőségét is.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Igazuk van a diákoknak, hogy tüntetnek. Magolni, fölösleges dolgokra emlékezni, ma erre tanít az iskola. Közben rengeteg olyan téma van, amiről nincs szó akkor, ha csak az érettségire, felvételire készítjük föl a gyerekeket. Persze vannak tanárok, akik az életre tanítják a gyerekeket, de a mai iskolarendszerben erre egyre kevesebb lehetőségük van. Mi az Együttben tudjuk, hogy a gyereknek mást is meg kell tanulni, nem csak a szorzótáblát. Ezért ahhoz, hogy az iskola a XXI. századi életre készítse föl a gyerekeinket, ezekről a dolgokról is tanulniuk kell:

1. Hogy csináljunk demokráciát

Milyen egy rendes vita? Mi történik azzal, aki kisebbségbe került, de ott van mellettünk? Miért fontos, hogy a szabályok mindenkire egyformán vonatkozzanak? A KLIK-es iskolákba járó diákok könnyen lehet, hogy sosem hallanak erről. Így félő, hogy belőlük is csak bunkó, személyeskedő miniszterelnökeink lesznek, akik nem is próbálják megvédeni az álláspontjukat.

2. Hogyan kell gondolkodni

A gyerekeknek azt kellene megtanulniuk, hogyan tudnak egy új, ismeretlen helyzetben is megoldani egy problémát, hiszen jól betanult válaszok értelmetlen ismételgetése csak akkor jelent sikert, ha egy Fidesz által kinevezett szóvivő vagy. A mostani iskolarendszerben a gyereknek nincs helye kérdezni, beszélgetni. Csak hallgatni, és visszaböfögni az adatokat.

3. Közös, európai történelem

Ami az egyik országnak tragédia, a másiknak győzelem. Az a csata, amire a határ egyik oldalán nemzeti hősi tetteként emlékeznek, az másoknak még mai napig is az elnyomás fájó emléke. Ezért kell egy közös, határokon átívelő történelemkönyvet létrehozni, amivel megismerhetjük jobban saját és szomszédjaink nézőpontját is. Mert a történelmi megbékélések nélkül nem lesz közös és békés jövőnk Európában.

4. Digitális kompetenciák, élet a digitális világban

A legtöbb diák úgy hagyja el a magyar iskolákat, hogy ha találkozott is működőképes számítógéppel, azt nem tudja, hogyan és mire használja. Hogyan kommunikálunk az interneten? Milyen digitális tartalmak hogyan jutnak el hozzánk? Mi a veszélye és az előnye a Facebooknak? Hogyan hozz létre te tartalmat, és minek hihetünk?

5. Tudatos médiafogyasztás

Bár a csapból is az folyik, hogy sok a „fake news a Facebook-on”, vajon egy mai magyar 16 éves föl tud ismerni egy álhírt? Valaha is fölteszi magának a kérdést, hogy mi a valóság és mi a fikció egy valóságshow-ban? Az asszír királyok fölsorolása nem befolyásolja mindennapjainkat, az átverésre épülő reklámok viszont annál inkább. Akkor miért nem erről tanulnak a gyerekeink?

6. Alkohol, drog, szenvedélybetegségek

A Fidesz iskolarendőröket küld az iskolákba, és azt reméli, hogy az majd így lesz drogmentes Magyarország. A gyerekek nem hülyék. És ha nem beszélünk velük őszintén, nincs kitől kérdezniük, akkor csak nagy zavar lesz a fejekben. Ideje lenne, hogy az iskolában kimondják, hogy miért baj az, ha olyan dizájner drogot használsz, amiről még a dealer sem tudja, miből van. Ideje elmondani, hogy a pálinka nem nemzeti virtus, az is függőséget okoz.

7. Szexualitás, fogamzásgátlás

Tudják vajon a mai fiatalok, hogy min megy keresztül az, aki átesik egy abortuszon? Amerikai kutatás bizonyította, hogy azokban az államokban sokkal nagyobb a tinédzserkori terhességek aránya, ahol szexuális fölvilágosítás címen az oktatásban az önmegtartóztatás fontosságáról beszélnek. Közben rengetegen azt hiszik, hogy ha valaki „ápolt külsejű”, akkor biztos nem kell tartani szexuális úton terjedő betegségektől.

8. Nemi szerepek

Mit jelent a nőkkel szembeni tisztelet? Tényleg ugyan olyan esélye van mindig a nőknek és a férfiaknak? Ha egyenlőség van, miért csak a nők takarítanak otthon? Mi a baja annak, aki a saját neméhez vonzódik? (SEMMI, semmi baja nincs a melegeknek bármit is mondanak a köztévében) Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene az iskolában, ha nem akarjuk, hogy a vak komondorok országa maradjunk.

Az Együtt tavaly szeptemberben mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Évtizedek óta csak a homokba dugjuk a fejüket, nem vesszük észre, hogy sok százezer függő honfitársunk bajban van. A függőségek embereket, családokat tesznek tönkre, évente tízezrek halnak meg a különböző függőségekből eredő betegségekben. Az alkohol, a drogok, a dohányzás, a gyógyszerek, a szerencsejáték okozta problémákon segíteni kell. Nem bűnözőként, hanem betegként kell függő embertársainkra tekinteni. Mi az Együttben ezért készítettünk szenvedélypolitikáról programot, amely megvalósítása nélkül tovább sodródunk a katasztrófa felé!

1. Nincsenek „nemzeti” és „nemzetietlen” szerek

A függőséget okozó szerekkel foglalkozni kell. Legyen az cigi vagy kokain. Miközben a kormány a „pálinka-szabadságharccal” úgy tesz, mintha nemzeti rövideink valami magyar nemzeti virtust közvetítenének. Eközben az illegális szerek témáját tabusítják. Úgy teszünk, mintha nem lenne különbség egy füves cigi, a heroin vagy az ismeretlen eredetű és összetételű dizájner drog között. Beszélnünk kell a cigaretta és az alkohol veszélyeiről is, még ha ezek legális szerek is!

2. Legyen a szenvedélypolitikának felelőse! Legyen stratégia!

Bár létezik Nemzeti Pálinka Tanács, ők biztosan nem segítenek, de nem is az elsorvasztott Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság fogja megoldani az egyre csak gyülemlő problémákat. Ma Magyarországon senkinek nincs terve, hogyan lehetne segíteni az alkoholistáknak, mi legyen a drogokat használókkal. Na, persze néha elmondja a kormány, hogy drogmentes országot akarnak. Mi meg világbékét. De inkább elérhető céljaink legyenek, azok legyenek végiggondolva, készítsünk egy országos szenvedélyügyi stratégiát. Létre kell hozni az Országos Szenvedélyügyi Bizottságot, hogy legyen, aki összefogja az érintetteket.

3. Erősítsük meg az addiktológiát!

Javítani kell az egészségügy helyzetén, és a mainál sokkal hatékonyabb ellátást kell biztosítani, hiszen a függőségben szenvedő betegek egyszerre igényelnek egészségügyi és szociális segítséget is ahhoz, hogy a lecsúszás helyett a társadalom megbecsült tagjai maradhassanak!

4. Segítsük a civileket!

A Fidesz a problémákról hazudik, aki pedig segíteni akar, és tenné a dolgát (sokszor az állam helyett…), azt ellehetetleníti, megfélemlíti. Szerintünk inkább a civilekkel együtt kell dolgozni. Szükség van a civilekre a megelőzés és az ártalomcsökkentés területén is! Újra támogatni kell a tűcsere programokat is.

5. Iskolarendőr helyett szociális munkást!

Tabusítással és álszent hisztériával csak hülyének nézzük a gyerekeket! Az iskola valóban fontos terepe a megelőzésnek és tájékoztatásnak. Ehhez olyan környezetet kell biztosítani, ahol a fiatalok mernek kérdezni olyantól, aki tud is válaszolni a kérdéseikre. Őszinte beszéd és valós válaszok nélkül nem várhatjuk el, hogy a fiatalok komolyan vegyék azt, aki pálinkát iszik, de a „börtöntöltelék füvesekről” prédikál!

6. Dizájner drogok már köztünk vannak!

A törvényeink felett eljárt az idő. Ha hetente jelenik meg az utcán egy ismeretlen összetételű, zavaros eredetű szer, amitől „jól be lehet állni”, akkor nem lehet a régi módszerekkel ellene küzdeni! Mire betiltanánk az egyik szert, már jön három új anyag. Meg kell teremteni a névtelen bevizsgálás lehetőségét, és a civilekkel együttműködve kell gyorsabb válaszokat adnunk!

7. Vitát a gyógyászati kannabiszról

Korunk társadalmi kérdéseiről vitát kell kezdeményeznünk, nem pedig a szőnyeg alá söpörni a problémákat. A gyógyászati célra használt kannabisz ellenőrzött, szabályozott keretek között hozzáférhető kellene, hogy legyen.

Az Együtt tavaly szeptemberben mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Ha azt akarod, hogy mire a gyerekeid felnőnek Magyarország egy fejlett, jólétben élő ország legyen, ami a világtérképen nem egy lesajnált porfészek, akkor nem kérdés: szerinted is egy szorosabban együttműködő Európai Unióra van szükség.

Bár a kormány szeret „Brüsszel” ellen hadakozni, úgy tenni, mintha Magyarország megállna saját lábán, mint Orbán Ráhel, a valóságban az elkövetkező időszakban jó eséllyel az EU elindul egy szorosabb együttműködés irányába. Aki kimarad, az lemarad. Mi az Együttben hiszünk egy európai Magyarországban. A helyünk pedig egy összetartó Európában van!

1. Kicsik vagyunk

Ha azt akarjuk, hogy Magyarország érdeke a világban érvényesüljön- ahhoz egyedül kicsik vagyunk. A világban több, mint 30 városnak nagyobb a népessége, mint nálunk az egész országé. Nehéz így tárgyalni egy másik országgal egyenlő félként. Azonban nem csak országok, de a legnagyobb vállalatok vagyona is a mai globális világban már akkorára nőttek, mint egy-egy ország költségvetése.

2. Ez az otthonunk

Európában vagyunk, európaiak vagyunk. A helyünk is Európában van. Nincs az a keleti, déli, északi vagy akármilyen nyitási politika, ami ezt megváltoztatná. Ezer éve így van, egy futsalos sem tud ezen változtatni. Kína vagy Szaúd-Arábia földrajzilag, kulturálisan, politikailag  és minden értelemben messzebb van és lesz is tőlünk, mint Németország vagy Hollandia.

3. Az orosz medve a szomszédban kacsingat

Egy szomszédos országban, Ukrajnában háború folyik, azért, mert az ukrán nép úgy döntött, hogy az orosz befolyás helyett inkább az európai utat választaná. Ez persze Putyinnak nem tetszett, és a KGB ügynök semmitől nem riad vissza, és más országok belügyeibe belemászik, ha az érdeke úgy kívánja. Ettől pedig csak egy olyan szövetség tud minket megvédeni, ahol valóban partnerek a résztvevő felek. Az Európai Unió pedig ilyen társaság.

4. Amerika el van foglalva magával

Bár senki nem mer tippelni sem, vajon holnap miről fog éppen idegesen twittelni Donald Trump, a világ legnagyobb hatalmú országának első számú vezetője, de egy biztos: Európával nem nagyon foglalkozik. Az európai vezetők pedig egyre több lépést tesznek annak az irányába, hogy ha kell, akkor Amerika nélkül is meg tudják védeni magukat. És minket is. Ebből mi sem maradhatunk ki!

5. A migrációról konzultáción nem tudunk dönteni

Bár szeret hadakozni, abban még Orbán is egyetért a legtöbb európai vezetővel, hogy közös európai határvédelem nélkül nem lehet megoldani a migrációs válságot. Ehhez pedig az európai országoknak együtt kell dönteni, együtt kell működni.

6. Pereljen téged a Facebook!

A következő évtizedek egyik meghatározó kérdése az lesz, hogy mi lesz azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek milliárdokat tűntetnek el és szinte semmi adó nem fizetnek. Magyarország biztosan nem fogja tudni rávenni sem a Facebook, sem az Apple vagy a Google cégeket, hogy tisztességesen fizessenek közterheket ott, ahol használják a szolgáltatásaikat. Az adóelkerülést az Európai Unió intézményei közös föllépéssel meg tudják akadályozni, ha végre meglesz az akarat az európai vezetőkben. De egyedül nem fog menni.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.