Együtt Program 2018

Nem csak a 20 éveseké a világ! Munkavállalás nyugdíj mellett

2017. november 14. - Együtt Program

A mai merev nyugdíjrendszerben a nyugdíjba vonulás pillanatával minden átmenet nélkül aktív dolgozó emberekből passzív eltartottak leszünk. Pedig az egyéni élethelyzetek sokaságában sokkal jobb lenne egy hosszabb átmenet, amikor az ember először esetleg csak kevesebbet dolgozik, de a hasznos tapasztalatát és megszerzett tudását még nem kéne kidobni az ablakon. Ezért kell bevezetni a részmunka-résznyugdíj rendszerét.

a_su_lt_zo_ld_paradicsom_egy_nagyon_jo_fil_ne_zze_tek_meg.jpg

Bár elképesztő munkaerőhiány van ma Magyarországon, a kormány megtiltotta a nyugdíjasok alkalmazását az állami szférában. Pont olyan területeken, például a tanároknál, ahol az évtizedes tapasztalatokra nagy szükség lenne. Éppen ezért segíteni kell azokat, aki bár idősek, de még szeretnének dolgozni. És igaz ez a tanárra, orvosra, ápolóra vagy villanyszerelőre is.

Aki nyugdíjas, az nem mindig beteg, öreg és passzív ember. Sokan még életerősek, tenni akarnak a közösségükért, munkájukért. Bár sokszor már a napi 5X8 órát nem is bírnák, de heti néhányszor, akár napi 4-6 órában igenis szívesen maradnának még dolgozni. Van, aki szívesen foglalkozna az unokákkal, hobbijával, törődne az egészségével, de azért nem hagyná ott a korábbi karrierjét egyik napról a másikra, ebben a helyzetben is jól jönne a rugalmas nyugdíjazás.

Így a nyugdíjazás időpontja sem lenne kőbe vésve. Persze aki kicsit előbb elmenne résznyugdíjasnak, az valamivel kevesebbet kapna. Aki a javasolt nyugdíjkorhatár után tovább dolgozna, annak pedig több járna. Ezeket a biztosításmatematikai részleteket pontosan ki lehetne dolgozni, és sokat javítana a nyugdíjrendszer fenntarthatóságán az is, ha akár csak néhány ezer ember valamennyivel tovább dolgozik. A korai nyugdíjazás pedig szintén rugalmasabb lenne.

A nyugdíjrendszerben a dolgozók és a nyugdíjasok nem alattvalók. A nyugdíjrendszer van értünk és nem fordítva. Éppen ezért elvárhatjuk, hogy az állam vegye figyelembe az egyéni élethelyzeteket, és ne büntessen, hanem jutalmazzon azért, ha valaki dolgozni akar idős korában is. Segítse azt, aki tenne még a társadalomért.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Felelni kell, ha eltűnnek az uniós milliárdok!

Mit adtak nekünk az uniós pénzek? Utak, kórházak, iskolák újultak meg, cégek kaptak támogatást fejlődéshez, bővüléshez. De tudjuk, hogy nem minden euró került jó helyre. A rossz helyre került pénzek egy része csak végig nem gondolt fejlesztés, de van, ami közönséges lopás. És nem történik semmi. Mert a magyar ügyészség falaz a magyar oligarcháknak. Egy közös Európai Ügyészséggel utánajárhatnánk, hogy kinél is landoltak azok a milliárdok. Akiről kiderül, hogy bűnöző, az fizessen meg érte! Ezt ígérjük az Együttben.

szo_rnyennagylogos.jpg

Magyarországra az elmúlt években naponta érkezett 2 milliárd forint,  ennek egy része számos hasznos, szükséges és fontos beruházást segített. De mi, állampolgárok nem érezzük, hogy úszunk a pénzben. Mintha ez egy feneketlen lyukas lenne a zsák, amibe öntik a pénzt, de az eltűnik. Tudják ezt az Európai Unió intézményeinek dolgozói is. Ezért is nézik meg közelről, hogy milyen pénzszórás a felcsúti kisvasút vagy hogy mi lett a négyes metróval. És ezért lesz egy Európai Ügyészség is, amiből Magyarország kimarad.

A feneketlen lyukas zsák alján sokszor tudható pontosan, hogy kik tartják a markukat: az OLAF megmondta, hogy Rogán Antal haverjai eltüntettek 15 milliárd forintot. 167 milliárd a négyes metróból hiányzik. És még mennyi de mennyi egyéb ügy van, hogy csak az aprópénzes piti bűnöző rovat szereplőit föl se soroljuk, bár talán még emlékszünk az izsáki vadászházra vagy a lezárt tanösvényre.

Az OLAF (Európai Csalás Ellenes Hivatal) vizsgálódhat, a jelentést megírhatja, de csak a magyar hatóságok indíthatnak feljelentést. Így a jelentések egy része eltűnik a süllyesztőben. Hiszen ma Magyarországon az ügyészség sosem nyomoz, ha azzal a Fidesznek ártana.  Már a Kúria is kimondta, hogy az ügyészségről bátran állíthatjuk: a Fidesz kezében van. Polt Péter pedig a Fidesznek dolgozik, nem az országnak.

Éppen ezért hozzák létre az Európai Unió Ügyészségét (angol betűszóval EPPO), amely az uniós költségvetést érintő kérdésekben indíthatna büntetőeljárást. A rendszer elindul, egyelőre 18 állammal. Ezek az országok azért csatlakoznak, mert tudják, hogy nekik is jó, ha valaki akár határokon átívelően, függetlenül és szakmai alapokon nyomozhat az után, aki csalni akar az uniós polgárok pénzeivel. Hiszen Mészáros Lőrinc nem a saját gázszerelőként összekuporgatott pénzéből épít kisvasutat, hanem a magyar és uniós polgárok adójából.

Európai Ügyészség nélkül nincs biztosíték, hogy az uniós pénzzel visszaélők megfizessenek a bűncselekményekért, és valóban bíróságra kerüljön az ügy. Hiszen addig csak kapjuk az írásos bizonyítékokat, hogy csalnak, de Polt Péterék csak tologatják ide-oda az aktákat, Mészáros Lőrinc meg a többiek pedig csak gazdagodnak. Az Együtt azt ígéri, hogy haladéktalanul csatlakozunk az Európai Ügyészséghez a választások után. Aki pedig csalt az uniós milliárdokkal, azt bíróság fogja megbüntetni.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Mi lenne, ha gyermekeink celebhírek helyett valami hasznosat is olvasnának?

Hogy a fiatalok csak valóságshowkat néznek-e vagy foglalkoznak a közélet dolgaival is, a nevelésükön múlik. Ha még iskolás korukban megszokják, hogy olvassanak a politikáról, kultúráról, a világról, akkor felnőttként sem fognak lemondóan legyinteni a körülöttük zajló eseményekre. Adjunk újság előfizetést egy évig minden 18 éves fiatalnak és a befektetés többszörösen megtérül: a hagyományos, értékes média megmarad, a felnővő generáció pedig nyitott szemmel jár majd. Mi az Együttben ezt ígérjük.

elo_fizete_s_ve_gleges.jpg

Ha azt akarjuk, hogy a jövő generációi ne csak a celebműsorok aktuális híreiről tájékozódjanak, akkor még fiatalon tennünk kell azért, hogy felnőttként értékteremtő médiát is fogyasszanak. A kormány ma is szeretne nevelni is a tanítás mellett az iskolában, de nem erkölcstan órákon kellene megmondani a tutit a gyerekeknek, hanem azt segíteni, hogy önállóan gondolkodó, tájékozott és érdeklődő állampolgárok kerüljenek ki az iskolapadból.

A rendszert már Franciaországban kipróbálták: ha egy éves előfizetést biztosítanak a fiataloknak ingyen, akkor később sokkal nagyobb valószínűséggel fognak majd maguk is újságot venni, színvonalas műsorokat keresni, az újságírói teljesítményért fizetni, ha majd lesz saját bevételük. A fiatal olvasók eldönthetnék, hogy mire kérik az előfizetést, az állam pedig támogatja őket ebben. Persze kitételekkel, például bulvárlapot nem támogatnánk.

A nyomtatott média értékeket közvetít.  Az újságírói teljesítmény, ami akár hosszú hetek, néha hónapok munkája alapján jön létre, sokkal komolyabb értéket képvisel, mint a celebek mindennapjairól szóló silány cikkek. Az államnak feladata lenne a valódi médiát támogatni, de nem úgy, hogy megveszi a lapokat Orbán strómanja, és propagandát csinál belőle. Egy átlátható rendszerben így a tartalmat nem befolyásolná, csak az újságok olvasókhoz való eljutását segítené a kormány.

És mi lenne az eredmény? Egy normális, egészséges média. Az újságpiac megmaradna, ami azért is fontos, hiszen a helyi médiát semmi nem helyettesítheti egy működő demokráciában. A támogatás nem forgatná föl teljesen a piacot, de mégis azok kapnák a támogatást, akikre kíváncsiak az olvasók. A felnőtt életük elkezdésekor pedig megszokják, hogy hétről hétre vagy esetleg napról napra egy újságból tájékozódjanak. Legyen életük része, hogy foglalkoznak a világgal, hiszen így tudnak önálló, magukért kiálló állampolgárokká válni.

Mi az Együttben egy ilyen országot akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Így gyógyuljon otthonában!

Ha már a gyógyszerhez sem tudnak hozzájutni a betegek, hogyan várjuk, hogy meggyógyuljanak? A szinte elzárt falvakban élők számára küzdelem akárcsak a legegyszerűbb orvosságokat is beszerezni, nem is beszélve azokról, akiknek éveken át kell naponta tablettákat szedni. Ezért kellene a gyógyszerek házhozszállítását megoldani. Tiszta szabályokat lefektetve, biztonságos módon segítenénk sokakon. Az Együttben ezt ígérjük.

23224478_1849548768419317_1296543371_o_1.jpg

Sok az olyan egyedül élő kisnyugdíjas, akikek betegségeire folyamatosan 3-4 féle gyógyszert kell szedni. És ezeket a gyógyszereket be is kell szerezni. Újra és újra el kell mennie a gyógyszertárba, hogy kiváltsa a gyógyszereit. Ha ő éppen egy kis faluban él, ahonnan a legközelebbi gyógyszertár csak a távolabbi városban van, akkor újabb akadályba ütközik. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a falujából naponta két busz megy a közeli kisvárosba, így tehát egy egész napba is beletelik az alapvető szükségletet jelentő gyógyszerek beszerzése.

De ne akarjunk minden sarokra egy rosszul működő, drága és soha meg nem térülő patikát felhúzni, inkább vegyük észre, hogy a XXI. században rugalmas megoldásokkal tudjuk kezelni a problémákat. Az egészségügy legyen olyan, hogy minden esetben a betegek érdekeit tartsuk szem előtt. Mobil gyógyszertárak, biztonságosan házhoz szállított orvosságok kellenek.

Ha már mindenből van házhozszállítás, miért pont azoknak ne legyen elérhető, akik betegek és esetleg nehezen mozognak. Egy biztonságos, az orvosok által is ellenőrizhető, és patikusok által üzemeltetett autó egy járásnyi falut is el tudna látni gyógyszerekkel. Rendszeresen, előre kiszámítható módon eljuthatna oda is, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Ahogy a gyógyszertárak is csak bizonyos időközönként vannak nyitva, így a házhozszállítás is menetrend szerint közlekedne, a helyi igényekhez igazodva.

Egy ilyen rendszerben sokkal olcsóbban és gyorsabban lehetne megoldani az orvosságok eljuttatását a legkisebb falvakba is. Megfelelő betegtájékoztatással nem csak az előre fölírt, de a leggyakrabban igényelt gyógyszereket is szállíthatna egy ilyen mobil patika.

A mobil gyógyszertár és a gyógyszerek házhozszállítása nem oldja meg egyből a kis falvakban élő idős és beteg emberek összes problémáját, de sokkal kényelmesebb életet biztosíthatna számukra. Ezzel javulna a kiszolgálás. Nem csodákat kell ígérni, hanem olyan megoldásokat, ami valóban segítenek.


Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Lex-CEU, Lex-Simicska, Lex-Csicska, Lex-Micsoda?

Ha a szabályok naponta változnak, akkor nem tudunk tervezni. Született már Lex-CEU, Lex-Simicska, Lex-Heineken és még estig sorolhatnánk. Te pedig nem tudod, hogy milyen szabály vonatkozik majd a vállalkozásodra, házépítésedre, vásárlásaidra. Csak abban lehetsz biztos, hogy rengeteg, egymásnak is ellentmondó törvényt kell tudnod, különben már a kutyát sem sétáltathatod büntetlenül. Mi az Együttben kiszámíthatóságot és jogbiztonságot teremtünk!

lex_a_der.jpg

1989 régen volt. Sokan emlékszünk arra, milyen lelkes várakozással néztünk a jövőbe. Új, modern jogállamot vártunk és el is kezdődött az új állam kiépítése. Ez a folyamat azonban 2010-ben megállt majd rohamosan elindult az ellenkező irányba. A nyugdíjpénztári vagyon államosítása majd eltapsolása, a médiatörvény, az Alkotmány helyére lépő Alaptörvény és az ezek nyomán kialakult rendszer segítette a demokratikus intézmények leépítését.

És ma még talán nem is tudják a mélyen tisztelt fideszes honatyák, hogy holnap mit fognak megszavazni. Mára eltűnt a jogbiztonság. Sem az állampolgárok mindennapi ügyeiben, sem a vállalkozások irányításában nincs kiszámíthatóság. A jogszabályok szinte naponta változnak. A hivatalok, minisztériumok éppen hogy csak működnek. Az ott dolgozók sem tudják, hogy milyen szabályok szerint kell dolgozniuk. Bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élünk.

A jogállamot helyreállítani csak az alkotmányos rend helyreállításával lehet. Ehhez új, európai értékeken nyugvó, közmegegyezésen alapuló alkotmányra és ennek az alkotmánynak alárendelt jogrendre van szükség. Helyre kell állítani a közigazgatás stabil rendszerét, jogszabályokat csak a legszükségesebb életviszonyokra kell alkotni és meg kell szüntetni a túlszabályozottságot, mert az csak a bizonytalanságot növeli.

Senki sem tudja, hogy miről fognak új szabályt hozni holnap! Senki nem tudja, hogy mire számítson! Mi, az Együttben hiszünk abban, hogy a szabályokat közösen kell lefektetnünk. Ezért biztosítani fogjuk, hogy minden jogszabálytervezetet véleményezhessen az, akiről az szólni fog, hiszen a minket érintő kérdésekben nem csak négyévente egyszer kell döntenünk. Online felületen megvitatva, az észrevételeket beemelve kell működnie a Parlamentnek. 

Akkor fogunk tudni nyugodt szívvel egy vállalkozást indítani, ha tudjuk, hogy milyen szabályoknak kell megfelelnünk. Ha nem kell attól félnünk, hogy egyik reggel arra kelünk, hogy tönkretesznek minket. Ahogy elvették a trafikokat, ahogy elvették sokak földjeit, és ahogy Mészáros Lőrinc bekebelezett cégeket. De lehetséges egy kiszámítható és biztos államot építeni. Ahol a törvény mindenkire vonatkozik, ahol az Alkotmány mindenkit véd. Ilyen a jogállam.


Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Rezsifórum helyett újra színházat!

Ma Magyarországon a vidéki kultúrházak omladoznak, üresen állnak, már ahol vannak. A Fideszt csak akkor érdekli a helyi közösségi tér, ha éppen rezsifórumot tartana vagy Soros-tervről hazugságairól harsogná a propagandát. Pedig kultúrára mindenhol szükség volna az országban! Az államnak pedig feladata támogatni a helyi közösségeket és közösségi tereket!

 mu_vha_z_jo_vo_neked.jpg

A kultúra nem úri huncutság, hiszen nem csak arról szól, mint a legújabb opera bemutatóról az Andrássy úti palotában, vagy éppen egy új kortárs kiállításról a Műcsarnokban, esetleg hogy melyik magyar alkotót díjazták éppen egy trendi nemzetközi filmfesztiválon.

Minden magyar városban és faluban lehet helyi kulturális életet létrehozni. A kultúra lényege az, hogy ne csak az elit lehessen “fogyasztója” a művészetnek, hanem mindenki számára nyújtson élményeket, közvetítsen értékeket a budapesti értelmiségitől egészen a kisfalvak lakóiig. A kultúra képes jobbá, szebbé és tartalmasabbá tenni sok ember életét!

Fontos az is, hogy egy-egy fővárosi színház hány vendégelőadást játszik vidéken, vagy megvalósulnak-e a kortárs író-olvasó találkozók távol a nagyvárosoktól. Az igazi megoldást azonban csak az jelentheti, ha az általános iskolákban nemcsak írni, olvasni és számolni tanítják meg a gyerekeinket, hanem kinyitják számukra a kulturális értékek tárházát!

Ezért támogatni kell a leghátrányosabb helyeken is, hogy legyenek helyi kultúrházak. Lehetséges XXI. századi közösségi tereket építeni. Lehetséges, hogy pezsgő és izgalmas klubok, kiállítások, beszélgetések vagy előadások legyenek a néhány ezer fős településeken is. Ezeknek a kereteit az állam tudná biztosítani, csak akarni kell.

Akiket gyerekként tanítanak meg felismerni a művészetek által közvetített élményeket, azok számára még jobban feltárul a világ. Érteni fogják az őket körülvevő környezetet, megtanulják, hogy egy igazi demokráciában szabadon vállalhatják önmagukat, és életük folyamán nem legyőzni kell a másikat, hanem együttműködni vele. Ezért valljuk az Együttben, hogy szabad és igazságos ország nem létezik szabad és mindenki számára hozzáférhető kultúra nélkül!

Mi tudjuk, hogy az emberek helyben tudják, hogy mit szeretnének, mire kíváncsiak. Nem rezsifórumokat kell tartani a vidéki kultúrházakban, hanem olyan programokat, amik az ő közösségüknek fontos, amikre ők kíváncsiak. Mert a helyi közösségek nélkül nincsen összetartó ország és nemzet.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel.  A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

 

Ez az első lépés, hogy legyenek Magyarországon Nobel-díjasok

Állandóan büszkén soroljuk, hogy mennyi magyar Nobel-díjas tudósunk van. Hogy hány világhírű kutatót adtunk a világnak mi, magyarok. Csak éppen ezek a nagy koponyák mind külföldön válnak sikeressé. A fiatal kutatók nem akarnak itthon maradni, hiszen a kutatók és felsőoktatásban dolgozók a legkevésbé sincsenek megbecsülve. Így a jövő generáció is csak elgyötört, túlterhelt oktatóktól tanulhat. Amíg a felsőoktatási oktatók bérét nem duplázzuk meg, addig nem is álmodhatunk újra Magyarországon dolgozó Nobel-díjasról.

nobel.jpg

 Ha ma egy egyetemi tanár azt hazudná, hogy csak 7 általánosa van, lehet, hogy találna magának olyan munkát, amivel többet kereshetne, mint kutatóként. Akiknek a következő generációkat kell oktatni, akik kutatóként a világ élvonalába akarnak tartozni, azoknak itthon sokkal többet kell küzdeni sokkal kevesebb pénzért, mint néhány száz kilométerre tőlünk Nyugatra.

 

Jellemző. Az egész annyira jellemző! De mi az első lépés? A válasz egyszerű: pénz nem számít. Az oktatás rendbetétele ugyanis minden pénzt megér, csak okosan kell csinálni! Négy év alatt duplájára kell emelni a felsőoktatási oktatók bérét. Nem csak azért, hogy a legjobb koponyák ne hagyják el a pályájukat, hanem azért, hogy az agyelszívás ne érintse az egyetemeinket.

Az nem elhanyagolható szempont, hogy legyenek olyan oktatók, akik a gyerekeinknek a felsőoktatási intézményekben átadják a tudást. Az oktatónak pedig, ha több pénzt visz haza, több ideje lesz a kutatásra, több publikálási lehetősége lesz, ami a szakmai előmeneteléhez szükséges. Több ideje marad az előadások színesebbé tételére, jobb kedvvel, nagyobb lelkesedéssel áll a katedrára.

Ha pedig ezek együttesen megvannak, akkor az egyetemek olyan színvonalú oktatást tudnak biztosítani a gyerekeinknek, olyan tudással ruházzák fel őket, amelynek segítségével nem csak a munka világában, hanem a tudomány területén is sikeresek lehetnek. Működő egyetemek nélkül nem lesznek világhírű tudósaink, és megfizetett oktatók nélkül biztosan nem lesznek működő egyetemeink. De ez csak az első lépés.

Az Együttben kidolgoztuk a többi lépést is, hogy egy jól működő felsőoktatásunk legyen. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Hány milliárd kell egy gyorsabb MÁV-hoz?

A magyar vasút sok helyen katasztrofális állapotban van. A vonatok szétrohadnak, az állomásokon le sem lehet ülni, és folyamatosak a késések. És mi történik, ha végre az állam tenné a dolgát, és felújít egy vasútvonalat? Elszórnak egy csomó pénzt, a haveri cégek jól járnak, de a menetidő nem csökken, a vonat pedig nem lesz kényelmesebb és gyorsabb. A pénzzel akár letapétázhattuk volna a vonatot, az is többet ért volna. Ha egy közlekedési nagyberuházás érdemben nem csökkenti a menetidőt, akkor inkább el se kezdjék! Az Együttben ezt követeljük!

ma_vsebesse_g.jpg

Naponta több ezren használják az Esztergom-Budapest vasútvonalat, amit évekig csináltak, 44 milliárd közpénzt elszórtak rá, évekig szívtak az utasok a vonat-pótlóbusz-vonat és pótlóbusz-vonat-pótlóbusz felállásokkal. Megvolt a nagy hacacáré átadás is, és mit nyertek vele az utasok? 5 percnyi menetidőt. Azóta már újabb 33 milliárd forintot szórtak el rá, így a már 78 milliárd forint azt jelenti, hogy minden kilométer felújítás 1,5 milliárdunkba került. Köszönjük, Strabag! Köszönjük, Fidesz!

Közben nem nagyon volt olyan év, amikor a Pécsre tartó vonalon ne újítottak volna fel valamit. A Cegléd-Szolnok vonal is újra pénznyelővé válik, amivel sokan biztosan jól járnak, de mi lesz az utasokkal? Lassan ott tartunk, mint Putyin Oroszországában, ahol az se lenne drágább, ha kaviárból épülne az út. De van mit tenni az ilyen pénzszórás ellen!

A megoldás egyszerű: ha arról döntünk, mit és mennyiért újítunk fel a tömegközlekedésben, legyen elsődleges szempont, hogy az utazók mennyi időt nyernek vele. Nem presztízsberuházások kellenek, hanem gyorsabb vonatok. A cél csak az lehet, hogy mi, akik használjuk a tömegközlekedést, jól járjunk.

Az időnyereség egy mérhető szám. Ebből nem csak azt tudjuk mondani, hogy szép-e az új vasút, hanem hogy objektív módon tudjuk: jobb az utasoknak, ha fél órával gyorsabban el tudnak jutni Szegedről Pécsre.

Ha az alapján döntünk egy beruházásról, hány ember használja, és mennyivel lesz nekik jobb, tudunk egy olyan tömegközlekedést építeni, amit használnak az emberek, ahol nem én teszek egy szívességet a MÁV-nak, ha jegyet veszek, hanem egy szolgáltatást kapok. Ez esetben nem lesz Belgrád-Budapest giga korrupció, és nem lesz felcsúti szellemvasút.

Mi az Együttben egy ilyen közlekedést akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Előre félretenni a nyugdíjra? Lehetséges!

A magyarok többségének annyi megtakarítása sincs, hogy ha elromlik a mosógép, ki tudják cserélni. Ezért szinte elképzelhetetlen, hogy képesek lennénk előre félretenni öregkorunkra. Pedig 20-30 év múlva nem lesz senki, aki eltartson minket, amikor nyugdíjasok leszünk.  Ma a kormány milliárdokat költ el a takarékoskodás segítésére, csak éppen ez a gazdagoknak jut. Inkább támogassa a kormány a kis összegű megtakarítást, segítsen fölkészülni az öregkorra azoknak, akiknek szüksége lesz rá. Az Együtt programja erre tesz javaslatot.


elo_re.jpg

Elég csak a demográfiai helyzetre gondolni, egyre inkább úgy tűnik, hogy a mai aktívkorú emberek többségének nem lesz elég nyugdíja. Így tehát mindannyian tudjuk, hogy jó lenne félrerakni, akár 20-30 évvel az nyugdíjas korunk előtt elkezdeni spórolni. De ha tudjuk is, hogy öngondoskodás nélkül nem fog menni, egyszerűen nem látszik, hogy mi értelme volna havi 2000 vagy 5000 forintot eltenni.

Ma a kormány csak azoknak a takarékosságát támogatja, akik amúgy is jól élnek. A nyugdíjcélú befektetésre járó adókedvezményt teljes egészében azok tudják érvényesíteni, akik havi 120 000 forintot tudnak félretenni. De ma sokan összesen nem keresnek ennyit, pláne nem tudnak ennyit eltenni egy hónapban! Akinek annyi a jövedelme, hogy éves szinten milliós tételt tud félretenni, annak amúgy sem kell az éhezéstől félnie öregkorában.  A kormánynak minél több embert kell öngondoskodásra bírnia, különben hosszú távon összeomlik a rendszer.

Az államnak viszont pont azokat kellene segíteni, akik megfeszülnek, hogy hónapról hónapra félre tudjanak tenni, és a spórolás mellett még új cipője is legyen a gyereknek. A nyugdíjtakarékosságot az állam kiegészíthetné, ahogy most adókedvezményben lemond a bevételről. Ha valaki minden hónapban félre tud tenni 5.000 vagy 10.000 forintot, azt az állam egészítse ki újabb 5000 forinttal. Ha valaki havi 50.000 forintot tenne félre, azt is segítse az állam, de ne 50.000 forinttal, annál jóval kevesebbel.

Ma a vidéki kisnyugdíjasok és a milliós nyugdíjat kapó emberek között hatalmas a szakadék. Mindenkinek van felelőssége abban, hogy gondoskodjon magáról, de perverz dolog, hogy a kormány csak azokat segíti, akiknek már amúgy is jól megy. Senkinek nem érdeke, hogy 30 év múlva öregek százezrei éhezzenek, ezért a lehető leghamarabb el kell kezdeni érdemben segíteni azokat, akik szeretnének spórolni, de nem milliomosok.

Mi az Együttben egy ilyen nyugdíjrendszert akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Tönkretettek? Megfizetnek!

Igazságtétellel a Fidesz által kisemmizettekért

Téged is meglopott a Fidesz kormány? Tönkretettek, mert megszólaltál? Amikor Orbánt és rezsimjételzavarjuk, kárpótlást fogunk nyújtani minden károsultnak, különben újra elveszítjük a lehetőséget, hogy egy olyan országot építsünk, ahol számít a becsületes munka és a teljesítmény.

 igazsa_gte_tel.jpg

Ugye te sem gondoltad volna soha, hogy még a mi életünkben kárpótlásról és történelmi igazságtételről kell gondolkodnunk?

Most, 2017-ben ott tartunk, hogy mindenki személyesen ismerhet új kárvallottakat. A sarki trafikost, aki már nem forgalmazhat semmit. Egy tanárt, akit csak azért váltottak le igazgatói székéből, mert egy éve kockás inget mert húzni. Egy rendőrt vagy tűzoltót, akit megfosztottak nyugdíjától. Vagy egy vállalkozót, akihez egyszer csak odament a helyi fideszes nagyúr embere, hogy elvegye az évtizedek alatt felépített cégét.

 

Ez lett a hazánkból, és ezen akar változtatni az Együtt. Sok-sok ilyen igazságtalanságot lehet rendbe rakni. Erre készülünk, mert 2018-ban meg tudja az ellenzék törni Orbán Viktor hatalmát, ha jól működik együtt. Mi erre nyitottak vagyunk.

Kárenyhítést kell fizetni a sérelmet szenvedetteknek. Jóvátételi különadót kell kivetni a fideszes vállalkozásokra, és vissza kell adni az ellopott földeket, vagyonokat a jogos tulajdonosaiknak. Ha ezt nem tesszük, akkor nem lehet újra liberális demokrácia Magyarország, mert csak akkor lehet becsülete a tulajdonnak, a versenynek és a teljesítménynek, ha az ilyen korrupt gazdagodásokat visszafordítjuk.

 

Mi az Együttben egy ilyen országot akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után

süti beállítások módosítása