Együtt Program 2018

Sikeres vállalkozás? 10 lépés a versenyképességért

2018. január 08. - Együtt Program

A magyar kis- és közepesvállalkozók fulladoznak a bürokráciában, hatalmas terheket nyögnek, és megfojtja őket az állam, nem segíti őket. A kormány csak a saját strómanjait segíti, miközben azok a cégek, akik kockázatot vállalnak, munkahelyeket teremtenek, fejlesztenek sokszor nehéz helyzetben vannak. Ezért mi az Együttben azt ígérjük, hogy nekik mi támasz leszünk, nem pedig teher. Ezzel a 10 intézkedéssel már csak a magyarok vállalkozókedvén múlik a siker, abból pedig nincs hiány.

versenyke_pes_blog.jpg

  1. Csökkentjük a béreket terhelő járulékokat

Rengeteg magyar cég szeretne új munkaerőt fölvenni, vagy a meglévő dolgozóknak végre érdemi béremelést biztosítani. Míg a nyereséget terhelő társasági adó szintje alapján Magyarország egy offshore adóparadicsom, a bérekre rakódó közterhek még   mindig óriási nehézséget jelentenek a kis és középvállakozások számára.

 

  1. Csökkentjük a banki költségeket

A magas pénzügyi költségek pedig megfojtják a kisvállalkozások működését. Az államnak szerepet kell vállalnia a piaci verseny erősítésében, a bankkártya-elfogadói hálózat bővítésében, és a tranzakciós költségek csökkentése érdekében. . Megszűntetjük a kasszák online bekötése mögötti korrupt maffiarendszert, és felgyorsítjuk a bankkártyás fizetések jóváírását.

 

  1. Bevezetjük az eurót

A kis- és közepes vállalkozások számára különösen nehezen kezelhetőek az árfolyam-ingadozások. Az euró bevezetése megkönnyíti, hogy kiszámíthatóan tudják bővíteni a piacaikat és vevőkörüket Magyarország határain túl is, miközben a pénzváltás költségeit is megtakarítják.

 

  1. Csökkentjük a cégek adminisztrációs terheit

Az internet korában mindent megteszünk azért, hogy a sárga csekkek, papíralapú számlák és fölösleges adminisztráció  tengeréből kivezessük a vállalkozókat. A hivatali űrlapokat emberi nyelvre fordítjuk le, az adminisztrációs terhek növekedését pedig egy plafonszabállyal állítjuk meg: a jövőben csak úgy lehet bevezetni bármilyen új, bürokratikus terhet, ha ugyanekkor egy másikat meg is szüntet az állam..

 

  1.  Nem kell mindenről áfás számla

A vállalkozások költségeinek 5%-ig nem kell majd áfás számlát kérni, az egyszerű nyugta is megfelelő lesz, így a megszüntetjük kis értékű vásárlásokhoz kapcsolódó számlák kiállítása miatti időpazarlást.

 

  1. Egyszámlás járulék- és adófizetés

Az adófizetők  egy bankszámlaszámra, egyetlen utalással befizethetik az összes közterhüket,   és  az állami szervek feladata megszervezni, hogy ezt a bevallások alapján szétválogassák.

 

  1. Büntetés helyett először sárga lapot!

Bizonyos esetekben lehetővé tesszük, hogy a kisebb hibák miatt a hatóságok először ne büntessenek, hanem a cégek csak egy figyelmeztető „sárga lapot” kapjanak. Mert az állam van értünk, nem mi vagyunk az államért.

 

  1. Gyorsítjuk a jogérvényesítést

Egyes polgári ügytípusok esetében permegelőző mediációt vezetünk be, hogy csökkenjen a bíróságok terheltsége, és gyorsuljon a peres ügyek elbírálása.  Visszaszorítjuk a lánctartozást, megteremtjük a lehetőségét, hogy igazolt teljesítés esetén automatikus fizetési biztosítékot lehessen kikötni. Az állami beszerzések esetén kötelező késedelmi kamatfizetést írunk elő.

 

  1. Adóalkotmányt a kiszámíthatóságért

Az adószabályokat csak évente egyszer lehet majd változtatni, így előre lehet tervezni, hogy milyen közterhekkel kell számolnunk, és nem terheljük a vállalkozások a jogalkotás folyamatos nyomon követésével.

 

  1. Segítjük a fiatal vállalkozókat

Programot indítunk a fiatal vállalkozók támogatására, segítjük az innovációt, kedvezményeket biztosítunk az első vállalkozásukat beindítóknak.

 

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

 

3 év ingyenes egyetemi nyelvoktatás, a versenyképesség garanciája

Megkopott az iskolai nyelvi tudásod? Vagy mindig is meg akartál tanulni egy új nyelvet? Már rég lediplomáztál volna, de még hiányzik a nyelvvizsga? Ezzel nem vagy egyedül.

verzio_999.jpg

Az egyetemeken és főiskolákon viszont erre nincs mindig lehetőség. Ma nincs elég forrás az oktatásban, és amikor az állam nem ad pénzt a megfelelő működésre, az egyetemek csak a legfontosabb, legszükségesebb kiadásokat vállalják. Ahol a nyelv a képzés része lenne, ott sokszor elintézik egy félév kötelező órával, ami persze arra jó, hogy kipipálják a képzés „nemzetköziségét”, de tanuláshoz már kevés. Legtöbbször a nyelvoktatás egy fölösleges luxusnak tűnik, pedig egy biológusnak, fogorvosnak vagy vegyésznek is ugyanolyan fontos az idegen nyelvek ismerete, mint bárki másnak.

Ma sok egyetemen és főiskolán alig van lehetőség nyelvtanulásra. Pedig számos okunk van rá, hogy tanuljunk. Alább végigvesszük, miért tartja fontosnak az Együtt, hogy minden felsőoktatásban tanuló diák három éven át tanulhasson nyelvet ingyenesen, függetlenül attól, hogy hol és mit tanul.

 

  1. Kelleni fog a munkához

Ma már rengeteg munkahelyen előfeltétel a nyelvtudás. A diplomát is igénylő munkahelyeken pedig elvárják, hogy legalább angolul, de inkább még egy nyelven beszéljen az illető. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen ilyen a világ, mások nem fognak megtanulni magyarul, így hát marad az, hogy majd akkor mi beszélünk az ő nyelvükön. Azért mennek a diákok egyetemre, hogy aztán az ott megszerzett képesítéssel állást találjanak. Ha viszont a mai munkaerőpiaci viszonyok követelményeit nem tudja teljesíteni egy diplomás, az nemcsak a diák, de az egyetemi rendszer kudarca is.

 

  1. A leghasznosabb hobbi: kinyílik a világ

Azt hiszed, csak a bölcsészeknek jó dolog a nyelvtanulás? Ez tévedés! Új kultúra, új emberek, másfajta gondolkodás. Mondják, hogy minden nyelvvel egy új személyiséget is szerez az ember. Korábban ismeretlen, elérhetetlen dolgokhoz tudunk hozzáférni, a tanulás közben pedig jobban megismerjük magunkat is. Ha valaki egész nap programozik, egy laborban dolgozik, vagy grafikonokat elemez, akkor még inkább üdítő lesz, ha heti 2-3 alkalommal valami egészen mással tölti az idejét.

 

  1. Egy új nyelv is belefér

Ha valaki már tud egy idegen nyelvet, akkor a főiskolai tanulmányok közben, három év alatt teljesen kezdőből is megtanulhat egy újat. A legtöbb középiskolában nincs választék, míg egy kínai, japán vagy más ritkábban oktatott nyelv megtanulása is hasznos lehet a diákoknak. Erre akkor nincs lehetősége, ha csak egy vagy két félévet biztosít az egyetem, és a többit saját zsebből kell állnia a tanulónak. De ha hat félév rendelkezésre állna, akkor egyel több nyelv ismeretével tudnál diplomázni.

 

  1. Később nehezebb lesz

Az egyetem után nagyon sokan akarnak még nyelvet tanulni, de egyrészt sokba kerül, másrészt nehezebb is besuvasztani a napirendbe. Munka, később pedig család mellett már nagyobb áldozatokkal jár egy nyelvkurzus. Az egyetem rugalmasabb évei alatt jobban be tudod osztani az idődet, hogy tényleg azzal foglalkozz, ami érdekel.

A felsőoktatásban átfogó reformra van szükség, de ennek ez a kisebb eleme is sokat lendítene a magyar egyetemek és főiskolák eredményességén és a diplomások versenyképességén.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Ez a valódi rezsicsökkentés! Tartósan ezreket spórolhat mindenki

Szerinted kinek segít, ha a fölfűtött medencékkel rendelkező házaknak kisebb lesz a rezsije? A többségnek biztosan semmit. És mit ér az egész propaganda rezsicsökkentés annak, akik fával fűtenek? Vagy ha már a tűzifa sincs, akkor rongyokkal meg szeméttel.

fekete_vel.jpg

Ma sokan fagyoskodva vészelik át a telet saját otthonukban. A rezsicsökkentés a luxusházak tulajdonosainak adta a legtöbbet. De a tűzifával fűtő százezrek gondjain egyáltalán nem enyhített és nem segített azokon sem, akiknek elavult a fűtési rendszere vagy rosszul szigetelt a lakásuk, házuk. Politikai kampánykommunikáció helyett a kormánynak tartós megoldásokkal kellene segítenie a fűtési költségek csökkentését.

Hogyan lehetne másként? Hogyan lehetne elérni, hogy senkinek ne kelljen fáznia otthonában és a számlát is ki tudja fizetni?

Magyarországon tömegek élnek energiaszegénységben. Ezek az emberek jövedelmük jelentős részét a fűtésre és a világításra költik és még így sem tudják rendesen felfűteni saját otthonukat. Ez szélsőséges esetben akár a fagyhalálhoz is vezethet, de a penészedő, hűvös otthonok is sok egészségügyi kockázatot rejtenek. Igaz, léteznek államilag támogatott programok, pl. az otthon melege program, de a kormány nagyon keveset költ ezekre a programokra, és nagyon keveseket érnek el.

A helyzet javításának egyik kulcsa a jó szigetelés. A falak szigetelésével, az ajtók és ablakok cseréjével biztosítani tudjuk, hogy a fűtött szobákban benn maradjon a meleg. Ezzel rengeteget spórolhatnánk a legszegényebbeknek is. A mostani kormány viszont kijelentette, hogy akkor sem költene erre, ha van rá pénz

A hőszigetelést javító vagy a fűtést korszerűsítő  felújítások több tízezer munkahelyet jelentenének az építőiparban, így tehát az állami befektetés munkát is jelentene az ország egészében, főleg a magyar kis és közepes vállalkozások számára. Ezért is hasznos lenne a lakások energetikai korszerűsítése. Az energetikai célú beruházásokat többszörösen megérné az államnak támogatni.

A jövőnk érdekében is arra kéne ösztönözni az embereket, hogy inkább kevesebb energiát használjanak el. Ha számít a környezetünk és a Földünk sorsa, akkor muszáj az otthonainkat felújítani, hiszen rengeteg energiát pazarolunk el fölöslegesen. Rendes szigeteléssel akár 60%-kal csökkenthető a házak szén-dioxid kibocsájtása.

Az Együtt egy olyan átfogó programot ígér, ahol a lakóházak és lakások tömegeit tudnánk korszerűsíteni. Támogatnánk a nyílászárók és szigetelések beszerelését, a fűtésrendszer korszerűsítését. Mert ez valóban tartós rezsicsökkentés lenne.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

 

 

Te hogy mész munkába? Sokaknak ma ez is kihívás

Egy tízezer londoni körében végzett felmérés szerint a rövidebb ­napi utazással töltött idő fontosabb boldogságforrás, mint a szex. A rövid napi utazásnál pedig csak az fontosabb, hogy legyen rá lehetőséged.  Számos magyar kistelepülésről a közeli városba csak két délutáni busz megy, így munkakezdésre beérni reggelente szinte lehetetlen. Ha nincs autód és egy faluban laksz, sokszor már csak a főnök engedékenységében bízhatsz. Ezért mi az Együttben bevezetnénk a mobilitási minimumot, és biztosítanánk, hogy munkakezdésre a legkisebb zsákfaluból is be lehessen érni a legközelebbi gazdasági központba.

ve_gleges_busz.jpg

Jellemző, hogy a falvakban ma már nincs semmilyen munkalehetőség, így ha az emberek dolgozni akarnak, akkor a közeli gazdasági központokba kell eljutniuk. A kistelepüléseken élők munkanélküliségének egyik fontos oka, hogy a munkanélküliek már egy interjúra sem tudnak eljutni, és szinte lehetetlen, hogy minden hétköznap reggel csak a tömegközlekedéssel eljussanak más településekre. Így a közeli néhány ezres kisvárosokba sem tudnak már munkát keresni.

A megtérülés és a gazdaságosság fontos szempontok, de a közösségi közlekedés esetén is van, ami mindenki számára elérhető  kell, hogy legyen. Ha a kormány milliárdokat fizet azért, hogy Budapestről közvetlen repülőjárat legyen Albániába, akkor az elszegényedő és elnéptelenedő településeknek is jár több támogatás.

A közösségi közlekedés tervezésénél azt kell figyelembe venni, hogy az ott élők hova akarnak eljutni, nem pedig azt, hogy hol van a legközelebbi buszgarázs. Ma a közösségi közlekedés az utasok igényei helyett az eszközök mozgatásáról szól. Az utas nem vonaton vagy autóbuszon akar utazni, hanem egyszerűen A-ból szeretne eljutni B-be. Az Együtt kidolgozott szakpolitikai programja szerint a döntéseknek ott kell születniük, ahol a legtöbb információt össze tudják gyűjteni az utazási igényekkel kapcsolatban. A menetrendek és a rendelési idők, iskolai órarendek vagy üzemi műszakok közötti összhang érdekében az egyes térségek önkormányzati társulásainak kell meghatározniuk és megrendelniük az államtól kapott támogatásból gazdálkodva azt, amire az adott térségben szükségük van.

Egy szabályt azonban mindenhol be kell tartaniuk, amit mobilitási minimumnak neveztünk el: minden magyarországi településről a legközelebbi gazdasági központba el lehessen jutni munkakezdésre közösségi közlekedéssel.   

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Tévhitek az AIDS-ről. 4 lépés a HIV-robbanás megelőzéséhez

Ha azt hiszed, hogy a HIV vírus téged sosem érinthet, tévedsz. De ha azt hiszed, hogy már a buszon is AIDS-es leszel, ha melléd ül egy fertőzött, akkor sincs igazad. A köztudat tele van félelelemmel és tévhitekkel. Ha csak a szőnyeg alá söpörjük a problémát és vele együtt a tévhiteket, akkor nagyobb lesz a baj. December 1-e az AIDS elleni küzdelem világnapja. A vírust mi magunk nem tudjuk legyőzni, de a terjedését visszaszoríthatjuk. Mi az Együttben ezért küzdünk.

4.jpg

  1. Tájékoztatás

És te mit mondasz a gyerekeidnek a szexuális úton terjedő betegségekről? Mert sajnos nagyon sokan semmit. Amikor a fiatalok elkezdenek szexuális életet élni sokszor nincsenek tisztában sem az alpokkal sem a kockázatokkal. Amiben egy nem várt terhesség csak az egyik lehetőség. Sokan úgy tekintenek rá, hogy aki „ápolt és tiszta”, annak biztosan nincs semmilyen fertőzése. Ez nem igaz. Egy monogám kapcsolatban élő meleg pár nem lesz AIDS-es, ha kapcsolatuk elején mind a ketten mentesek voltak a vírustól. Ellenben egy védekezés nélküli orális szex elég egy heteroszexuális nőnek, hogy akár HIV akár más szexuális úton terjedő betegséget elkapjon. És mivel nem is tud róla, tovább fog fertőzni. Az első tehát, hogy az államnak többet kell tennie a tájékoztatásért. A közoktatásban és felsőoktatásban is információs kampányokat kell folytatni.

 

  1. Szűrés

A HIV kezelhető. Ma már évtizedekig élhetnek a fertőzöttek a megfelelő gyógyszerek segítségével. De ehhez tudniuk kell a fertőzésről, ami csak szűréssel lehetséges. Sokan azért halnak meg, mert túl későn veszik észre, hogy a különböző betegségeinek okozója a HIV vírus által kiváltott AIDS betegség. Ezért mindent meg kell tenni, hogy a lehető legtöbbenk, de különösen a veszélyeztetett csoportok (szerhasználók, szexmunkások, partnereiket gyakran váltogatók, fogvatartottak stb.) számára elérhető legyen a HIV-, hepatitis és egyéb szűrések. Az államnak kötelessége, hogy ebben segítse a civilek munkáját, és áldozzon a szűrőprogramra megfelelő forrásokat is.

  1. Tűcsere programok

A tűcsereprogramokat ma az álszent kormány ellehetetleníti és megszűnteti. Régi tévhit, hogy ezzel a drogozásra bíztatnánk bárkit is.  Minden nemzetközi példa azt mutatja, hogy ezek a programok a közvetlen veszélyt csökkentik, az alacsony küszöbű szolgáltatások pedig első lépésként tudnak használni, hogy a segítő szervezetek vagy az egészségügy kapcsolatban legyenek a szerhasználókkal. Ha ezt nem tesszük meg, akkor lemondunk az emberekről, és még azt sem fogjuk tudni, hogy ki van bajban. És ha az emberiesség nem hatná meg a vezetőket, be kell látni, hogy sokkal kevesebbe kerül, ha egy szerhasználót megóvunk a további betegségektől és annak költségeitől. Az ártalomcsökkentés legyen cél, ne a büntetés.

 

  1. A fertőzés esélyének csökkentése

Aki HIV pozitív, nem biztos, hogy fertőz is. A HIV-et nem lehet sem egy kilincsről de még tüsszentéstől sem elkapni.  De vérrel, ondóval vagy hüvelyváladékkal tud terjedni. Viszont ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel a HIV fertőzött emberek vírusszámát olyan alacsonyan tartják, hogy nem tud tovább fertőzni a személy. És olyan is van, amit a nem fertőzött emberek szedhetnek, hogy meggátolják a fertőzést. Ezen gyógyszerek ma Magyarországon alig hozzáférhetőek. Ennek a felgyorsításával megakadályozhatnánk az újabb fertőzéseket.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

 

Apával otthon: 4 ok az apahónapok bevezetésére

Ha van két szülő, akkor a legjobb, ha mind a ketten részt tudnak vállalni a gyerekek nevelésében.  Az állam pedig igazságos családtámogatással segíthetné, hogy a szülők több időt töltsenek a gyerekeikkel. Ehhez még önmagában sokkal többet sem kéne költeni, csak okosabban használjuk a családok támogatását. Ezért kellenek apahónapok. Ha csak az egyik szülő veszi igénybe a támogatást, akkor a támogatás egy része elveszik. Így 3 hónap fizetett gyermekgondozást csak az apa kaphat, ha ő nem marad ki a munkából, akkor összesen kevesebb támogatásra lesz jogosult egy gyerek után az anya. Mi az Együttben ezt ígérjük.

ok.jpg

Ezzel jól járnának a szülők és a gyerekek is. Több országban működnek már apahónapok, azaz az állam kifejezetten azt támogatja, hogy néhány hónapig az a szülő is kivegye a részét a gyerekek neveléséből, aki korábban nem maradt otthon a kicsikkel (jellemzően az apák). Svédországban a 480 kivehető nap csak akkor érvényesíthető, ha abból legalább 3 hónapot az apa marad otthon.

A mai magyar családtámogatást gyökeresen át kellene alakítani, hiszen perverz módon ma sokszorosan több támogatást kapnak azok a családok, akik már amúgy is jó anyagi helyzetben vannak, ahelyett, hogy a hátrányokat csökkentenék. Íme néhány érv az apahónapért.

  1. A gyereknek is jó

Hiszen erősebb kötődés alakul ki közte és a szülei között. A legerősebb kötődések nagyon kicsi korban kialakulnak, ha ebből az időszakból az egyik szülő szinte kimarad, később sokkal nehezebb ezt pótolni. Semmi nem helyettesítheti azt, ha valaki egy csecsemőt altathat, etethet, gondozhat.

  1. Az apáknak is jó

Ők is szeretnének a babákkal a lehető legtöbb időt tölteni. Sokszor a munkahelyeken úgy veszik, hogy majd az anya úgyis megoldja a gyerekek gondjait, az apa csak dolgozzon, ameddig kell. Egy ilyen állami támogatással a munkaadók is megszoknák, hogy egy apa is szülő. Ő is törődik, foglalkozik a gyerekkel. És sehol nem lepődnének meg, ha később az apa járna a fogadóórára.

  1. Az anyáknak is jó

A nőknek sokat segít, ha megosztják a feladatokat. Hiszen az az apa, aki bevállalja a főzést, mosást, pelenkázást, az később is kiveszi a részét a házimunkából. Magyarországon a nők a nem fizetett munka és bérezés tekintetében különösen rossz helyzetben vannak.

  1. A munkaerőpiacnak is jó

A munkaerőpiacra is könnyebben jutnak vissza a szülők, hiszen több gyerek esetén az összeadódó sok év kimaradás után nehezebben tudna munkát találni egy anya. Egy fél éves vagy éves kimaradást a cégek sokkal könnyebben tudnak helyettesíteni, és utána még könnyebben vissza tudnak térni a szülők dolgozni: legyen az egy apa vagy anya.

Ezért egy jól működő, 21. századi családtámogatásnak része kell, hogy legyen az apahónap is. Számos egyéni és társadalmi előny származna belőle rövid és hosszú távon is. A világ változik. A kormány pedig segítse azt, hogy a modern korhoz alkalmazkodhassanak a családok.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Mi az a minimumjövedelem és miért kell bevezetni?

Nem hagyhatunk senkit az út szélén, ezért, ha valakinek nem ér el a jövedelme egy olyan szintet, ami a legalapvetőbb szükségletekre elég, akkor az államnak azt ki kell pótolni. Erről szól a minimumjövedelem, ami Zuglóban már bizonyított, itt az idő, hogy országos szintre emeljük. Ez a kiegészítés nem jár mindenkinek, csak a legnehezebb helyzetben lévőknek. Mi az Együttben ezt ígérjük.

ve_gleges.jpg

A minimumjövedelem egy olyan szociális támogatás, ami nem érint mindenkit. De ha valakinek más már nincs, akkor sem hagyhatjuk, hogy éhen haljon. Ha valaki dolgozik, vagy már idős és kap megfelelő nyugdíjat, akkor nem kell ez az extra jövedelmi kiegészítés neki. A minimumjövedelem annak jár, akinek nincs annyi bevétele vagy jövedelme, hogy abból túléljen. Tehát nem alapjövedelemről beszélünk, ami mindenkinek jár, függetlenül az egyéb bevételektől. A minimumjövedelem az emberhez méltó megélhetést biztosítaná.

Hogyan él túl az a beteg ember, akitől még az utolsó, 22 000 forintos támogatást is elvették? Hogyan él egy család, ahol csak egy közmunkás bér a bevétel? Nekik lenne segítség, ha nem hagyná a társadalom, hogy bárki is teljesen kiessen a szociális védőhálóból.

Zuglóban már bevezette a Karácsony Gergely vezette önkormányzat, hogy a háztartás teljes jövedelmét beleszámolva és egyénekre elosztva megvizsgálják a jövedelmeket. Ha valakinek nincs legalább 28.500 forintnyi jövedelme, akkor azt ennyire kipótolja az önkormányzat.

Bármit is mondanak okos fideszesek, aki az elmúlt évtizedekben járt már Magyarországon, az tudja, hogy 22.000 forintból nem lehet kijönni egy hónapban. Az még éppen csak az éhhalálra elég. Éppen ezért, akinek még ennyi sincs, arra biztos nyomor és éhezés várna. Ezért kellene egy olyan minimumjövedelmet biztosítani, ami magasabb, mint a mostani legalacsonyabb ellátások. De természetesen ez még a munkára ösztönözne.

Azok a munkaképes felnőttek, akik nem jogosultak munkakeresési ellátásra, azokat sem lenne szabad mindenféle segítség nélkül hagyni. A munkanélküliek szerződést kötnének a munkaügyi irodákkal, amiben a munkakereséssel vagy oktatással, képzéssel kapcsolatos vállalásaik lennének. Ezekkel az együttműködési feltételekkel támogatnánk, hogy a nehéz helyzetbe került egyének kitörjenek az ördögi körből. Aki nem teljesíti a munkakeresés idejére vállalt kötelezettségeit, az csak egy csökkentet ellátást kapna.

Ne legyen kétségünk, a legnagyobb nyomorból nem lehet egy lépéssel kitörni. Akinek még ételre is alig telik, annak a munkakeresés is nehezebb, hiszen sokszor még a buszjegyet sem tudja kifizetni, amivel az állásinterjúra el tudna jutni. A munkakeresőknek az államtól nem büntetésre és nem is segélyre van szüksége, hanem segítségre.

Talán megegyezhetünk abban, ha egy közösség vagyunk, akkor nem lenne szabad hagyjuk, hogy bárki is folyamatos éhezésben éljen, megfagyjon a saját otthonában, és ne tudjon emberhez méltó életet élni. Akit pedig a szolidaritás nem hat meg, annak is van egy hírünk: még mindig kevesebbet kell az adófizetőknek költeni, ha a rászorulókat néhány hónapig segítjük, amíg munkahelyet tud találni, hogy utána sikeres adófizetővé váljanak és ne a nyomort örökítsék tovább.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ez a javaslat is szerepel. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Fiatalon vidéken? Igen, van jövő!

A világ jobbik felén vidéken ugyan olyan jól meg lehet élni, mint a fővárosban. Sőt, van, ahol kifejezetten menő egy nyugodt, festői helyen élni és dolgozni. Magyarországon ez ma nehezen elképzelhető, de az Együtt európai Magyarországán ez valóság lesz, ahol sok épeszű fiatal marad vidéken, ahol ugyanúgy megvalósíthatja álmait, mint Budapesten. De hogyan?!

 vide_kes.jpg

 

Ma az egyik legnagyobb gond, hogy ha nincs kocsid, akkor marad a tömegközlekedés, ami kistelepüléseken napi 3-4 buszjáratot jelent, ami sok esetben ellehetetleníti a munkába járást. Annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon kiszélesítjük az utazási, munkába jutási és lakhatási támogatások rendszerét. Biztosítani fogjuk, hogy minden településről el lehessen jutni munkakezdésre a legközelebbi nagyobb településre.

A szélessávú internet, a home office és az outsourcing világában már nem kell, hogy valamelyik közép- vagy nagyvárosba költözzön egy vidéki szakember, így lehet versenyképes bérért dolgozni, miközben nem kell feladni a nyugodt és festői helyen lévő vidéki otthonunkat. A magyar vidék ügye nem csak mezőgazdasági kérdés. Rengetegen ingáznak, sokan a szolgáltató szektorban vállalkoznak, mások a helyi önkormányzatokkal keresnek együttműködési lehetőséget. Ezért támogatjuk az informatikai és kreatív ipari cégek vidéki terjeszkedését és távmunkában is végezhető projektjeit.

A hazai fiatal szakemberek közül is egyre többen térnének vissza a családi gyökereikhez, vagy egyszerűen költöznének egy kellemesebb, nyugalmasabb és biztonságosabb vidéki településre. Az új telepes program keretében ezért segítjük a vidéken munkát vállaló, képzett fiatalok vissza-, illetve letelepedését, kiemelten támogatva a diplomás pályakezdők hátrányos helyzetű térségekben történő otthonteremtését.

Mindannyian szeretjük az önállóságot, és sokan álmodunk egy saját vállalkozásról. Ezért is egyszerűsítjük az önfoglalkoztatás adminisztratív és anyagi terheit, kedvezőbbé tesszük a kisadózók adófeltételeit.

Kiemelt vidékfejlesztési támogatást biztosítunk az ökológiai gazdálkodók számára, különösen termékeik feldolgozottsági szintjének növeléséhez, a gazdálkodók közötti együttműködés hatékonyabbá tételéhez és a technológiai ismeretek átadásához. Biztosítjuk az ökológiai gazdálkodók számára az általuk használt állami termőföldeken az előhaszonbérlet jogát.

Támogatjuk az önkéntességen alapuló szövetkezeti rendszereket. Ezzel a beszerzést, a termelést, a feldolgozást és a piacra jutást is képesek lesznek megszervezni a vidéken élő termelők és vállalkozók.

A szociálpolitikának, az oktatásnak, a gazdaságfejlesztésnek és az egészségügynek egyaránt vannak hatásai a vidéken élőkre. Csak akkor élhetünk biztonságban vidéken és a városokban, ha figyelünk egymásra, javítjuk a bajba jutottak életkörülményeit. Az Együtt programja erre is ad korrekt válaszokat.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

Ötven óra kötelező közösségi munka a politikusoknak

Úgy érzed, a politikusok nem is tudják, milyen a kis magyar valóság? Akkor ismerjék meg! Évi 50 óra közösségi munkával majd megtudják, mekkora küzdelmekkel néznek szembe milliók nap mint nap!

ma_sikve_gleges.jpg

Vannak olyan politikusok, akik nem is értik az emberek problémáit, nem találkoznak a valósággal. A mai vezetésben vannak, akik az iskolapadból lettek párttitkárok miniszterek, és nem értik, hogyan is élnek azok, akiknek más munkájuk van. Ezen változtatni kell! Biztosítani kell, hogy a parlamenti képviselők találkozzanak a választókkal és a problémáikkal.

Ne feledjünk, Rogán Antalt a Fidesz már fél az emberek közé vinni. Ezért bevezetjük azt, hogy azok a választott tisztségviselők, akik főállású politikusok, évi 50 óra közösségi munkát vállaljanak évente.

Ahogy néhány éve bevezették, hogy minden középiskolásnak az érettségi előtt végeznie kell iskolai közösségi szolgálatot, ez talán még fontosabb lenne a parlamenti képviselőknek, polgármestereknek. Ezt az Együtt törvénybe iktatná, és erre megvan a jó okunk! 

A politikusainknak szembesülniük kell a valósággal! Meg kell tapasztalniuk, hogy milyen az egészségügy, hogyan élnek az emberek a falu széli telepeken, hogyan él túl a világtól elzárt magányos nyugdíjas. Van olyan politikus, aki nem szakad el a valóságtól, csak mert a parlamentben ül. Vannak, akik rendszeresen szerveznek ételosztást, adománygyűjtést és tesznek a közösségükért. De ez nem elég! A politikus a közösségért nem csak a parlamentben kell, hogy dolgozzon, hanem közvetlenül az emberekkel is.

Ha kötelező lenne a közösségi munka, akkor a képviselő megválaszthatná, hogy hol tölt el néhány órát, egy-egy napot vagy egy hetet társadalmi munkával. Ezzel fölhívhatná a figyelmet olyan problémákra, amelyről keveset beszélnek, és kiderülne, hogy egy-egy vezetőnk mit is tart igazi problémának. Beteg gyerekeket, háziállatokat, hátrányos helyzetű családok, vagy bármi, amivel a közösséget szolgálják.

Így biztosan kimozdulnának a „komfort zónájukból”, hiszen olyan helyzetbe kerülnének, ahova máskülönben nem jutnának el. Olyan emberekkel találkoznának, akiknek valószínűleg nincsenek saját lobbistáik a Kossuth tér közelében, így első kézből kapnának tapasztalatot a nehéz sorsú emberek életéből. Akkor biztosan mindannyian megbecsülnék a szociális dolgozókat, önkénteseket és civil szervezeteket. Akkor egyik politikusnak sem jutna eszébe, hogy a civileket vegzáljanak, hanem megbecsülnék a munkájukat.

Aki pedig rájön, hogy az önkéntes munka mennyire sokat tud adni az embernek, mennyit tanulhatunk magunkról, másokról a világról, az inkább a kötelezőn túl is segítene másokon, ahogy azt kellene.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

6 érv a szociális bérlakásokért

Lakbérek az egekben, a rászorulóknak semmi segítség. Így áll most a lakbérszektor. Ha az állam komolyan venné a feladatát, és működtetne egy szociális bérlakásszektort, azzal mindannyian jól járnánk.

blamblammmblammmbadummm.jpg

A téli kilakoltatási moratórium most elkezdődött, néhány hónapig senki nem kerül utcára, de ettől még Magyarországon lakhatási válság van. A kilakoltatási moratóriummal a kormány álszent módon úgy tesz, mintha bármit is segítene, közben csak halogatja a megoldást. Pedig van megoldás! A kormány évek óta nem tett semmit lakhatás gondjaival küzdő százezrek érdekében. Lakhatáspolitika az Orbán-kormány alatt nem létezik.

 Mi az Együttben hisszük, hogy az államnak többet kell tenni, és ennek egyik lépcsője egy fenntartható szociális bérlakásrendszer kiépítése. Mi erre teszünk ígéretet. A meglévő bérlakásokat rendbe tesszük és átlátható módon kiadjuk, és újakat is építünk. Az államnak feladata, hogy szociális alapon is segítsen a lakáspiac helyzetén. Íme a hat legfontosabb ok, amiért mindannyiunk érdeke a szociális bérlakások rendezése:

 

  1. Szociális bérlakásokkal a családokért

Még mindig százezreket érint a devizahitelek bedőlése, családok ezrei mennek tönkre abban, hogy nem tudják fizetni a hitelüket. Akik pedig az önkormányzati lakásokból szorulnak ki, nekik már sokszor nincs hova menni. Az ő sorsuk ma sokszor a kilakoltatás, ahonnan legtöbbször egyenes út visz az utcára. Mi megtiltjuk a családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Nekik segítség lehet egy állami vagy önkormányzati bérlakás. Ma sok családot veszélyeztet, hogy tartozások miatt kilakoltatják őket és még a gyereküket is elveszik a szülőktől, pusztán anyagi helyzetük miatt. Ezt a gyakorlatot megszüntetjük!

 

  1. Szociális bérlakás kiút a hajléktalanságból

A hajléktalanság emberhez nem méltó helyzetet teremt. A hajléktalanok emberek, pontosan ugyan olyan jogokkal, mint bárki más. Segítségre van szükségük. Egy államilag támogatott bérlakást az igazán nehéz helyzetben lévők számára kedvezményes áron lehetne kiutalni. Otthon nélkül nincs tisztességes élet, nincs emberi méltóság. Számos hajléktalan dolgozik, küzd az előbbre jutásáért, de lakáshoz nem tudnak jutni, mert nem megfizethető. Az állam pedig nem tesz semmit. Ha meg akarjuk akadályozni a hajléktalanság újra termelődését, akkor szükség van szociális bérlakásokra.

 

  1. Ha több a szociális bérlakás, alacsonyabbak a lakbérek

Az elmúlt időszakban a magyar városokban egészen elszabadultak az albérletek árai. Még egy jól kereső ember sem tud kivenni egy normális lakást, csak ha a fizetése felét erre költi. A gyermekeiket egyedül nevelő szülők számára pedig szinte esélytelen a normális lakhatás megteremtése. Egy jól megszervezett önkormányzati rendszer lenyomhatná az árakat. Így nem szorulnának ki a városból a kevesebbet keresők és a nagycsaládosok.

 

  1. Lakóknak is lenne lakás, nem csak az AirBnB-re a turistáknak

Budapest belső kerületeiben lakások tömegeit használják rövidtávú, főleg turistáknak szóló kiadásra. Nincs is semmi baj azzal, ha az idelátogatók lakásokat vesznek ki néhány napra, de sajnos már ott tartunk, hogy aki lakni is szeretne egy lakásban, már alig talál magának helyet a központi kerületekben, annyira fölfutott az AirBnB és a hozzá hasonló szolgáltatások kereslete. És ezzel az árakat is föltornázták.

 

  1. Beruházások az iparnak

Nemcsak a CSOK-os házak építését lehetne támogatni. Az építőipar számára ugyanúgy munkát és megrendelést jelent, ha olyan lakásokat építenek, amik szociális bérlakásként tud működni. Így nem a gazdagabb családok második-harmadik házát támogatnák az adófizetők, hanem azoknak a lakhatását, akik önerőből sosem juthatnának otthonhoz.

 

  1. Országos rendszert a korrupció ellen

Ma az önkormányzati bérlakások egy része a korrupt fideszeseknél landol. A szépen felújított lakásokat megkaparintják a polgármester haverjai, akinek pedig valóban szüksége lenne rá, az kimarad a rendszerből. Ha lennének törvény által megszabott szabályok arra, hogy mégis ki kaphat önkormányzati bérlakást, akkor egy átlátható rendszerrel kiküszöbölnénk, hogy a bérlakásokból korrupciós kifizetőhelyként működjön.

 

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol, többek között, ezek a javaslatok is szerepelnek. Közel ötszáz választási ígéretünket itt olvashatjátok a szabad és igazságos Magyarországról. Orbán Viktor leváltása után ilyen országot építünk.

süti beállítások módosítása