Hány milliárd kell egy gyorsabb MÁV-hoz?

2017. október 19. - Együtt Program

A magyar vasút sok helyen katasztrofális állapotban van. A vonatok szétrohadnak, az állomásokon le sem lehet ülni, és folyamatosak a késések. És mi történik, ha végre az állam tenné a dolgát, és felújít egy vasútvonalat? Elszórnak egy csomó pénzt, a haveri cégek jól járnak, de a menetidő nem csökken, a vonat pedig nem lesz kényelmesebb és gyorsabb. A pénzzel akár letapétázhattuk volna a vonatot, az is többet ért volna. Ha egy közlekedési nagyberuházás érdemben nem csökkenti a menetidőt, akkor inkább el se kezdjék! Az Együttben ezt követeljük!

ma_vsebesse_g.jpg

Naponta több ezren használják az Esztergom-Budapest vasútvonalat, amit évekig csináltak, 44 milliárd közpénzt elszórtak rá, évekig szívtak az utasok a vonat-pótlóbusz-vonat és pótlóbusz-vonat-pótlóbusz felállásokkal. Megvolt a nagy hacacáré átadás is, és mit nyertek vele az utasok? 5 percnyi menetidőt. Azóta már újabb 33 milliárd forintot szórtak el rá, így a már 78 milliárd forint azt jelenti, hogy minden kilométer felújítás 1,5 milliárdunkba került. Köszönjük, Strabag! Köszönjük, Fidesz!

Közben nem nagyon volt olyan év, amikor a Pécsre tartó vonalon ne újítottak volna fel valamit. A Cegléd-Szolnok vonal is újra pénznyelővé válik, amivel sokan biztosan jól járnak, de mi lesz az utasokkal? Lassan ott tartunk, mint Putyin Oroszországában, ahol az se lenne drágább, ha kaviárból épülne az út. De van mit tenni az ilyen pénzszórás ellen!

A megoldás egyszerű: ha arról döntünk, mit és mennyiért újítunk fel a tömegközlekedésben, legyen elsődleges szempont, hogy az utazók mennyi időt nyernek vele. Nem presztízsberuházások kellenek, hanem gyorsabb vonatok. A cél csak az lehet, hogy mi, akik használjuk a tömegközlekedést, jól járjunk.

Az időnyereség egy mérhető szám. Ebből nem csak azt tudjuk mondani, hogy szép-e az új vasút, hanem hogy objektív módon tudjuk: jobb az utasoknak, ha fél órával gyorsabban el tudnak jutni Szegedről Pécsre.

Ha az alapján döntünk egy beruházásról, hány ember használja, és mennyivel lesz nekik jobb, tudunk egy olyan tömegközlekedést építeni, amit használnak az emberek, ahol nem én teszek egy szívességet a MÁV-nak, ha jegyet veszek, hanem egy szolgáltatást kapok. Ez esetben nem lesz Belgrád-Budapest giga korrupció, és nem lesz felcsúti szellemvasút.

Mi az Együttben egy ilyen közlekedést akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Előre félretenni a nyugdíjra? Lehetséges!

A magyarok többségének annyi megtakarítása sincs, hogy ha elromlik a mosógép, ki tudják cserélni. Ezért szinte elképzelhetetlen, hogy képesek lennénk előre félretenni öregkorunkra. Pedig 20-30 év múlva nem lesz senki, aki eltartson minket, amikor nyugdíjasok leszünk.  Ma a kormány milliárdokat költ el a takarékoskodás segítésére, csak éppen ez a gazdagoknak jut. Inkább támogassa a kormány a kis összegű megtakarítást, segítsen fölkészülni az öregkorra azoknak, akiknek szüksége lesz rá. Az Együtt programja erre tesz javaslatot.


elo_re.jpg

Elég csak a demográfiai helyzetre gondolni, egyre inkább úgy tűnik, hogy a mai aktívkorú emberek többségének nem lesz elég nyugdíja. Így tehát mindannyian tudjuk, hogy jó lenne félrerakni, akár 20-30 évvel az nyugdíjas korunk előtt elkezdeni spórolni. De ha tudjuk is, hogy öngondoskodás nélkül nem fog menni, egyszerűen nem látszik, hogy mi értelme volna havi 2000 vagy 5000 forintot eltenni.

Ma a kormány csak azoknak a takarékosságát támogatja, akik amúgy is jól élnek. A nyugdíjcélú befektetésre járó adókedvezményt teljes egészében azok tudják érvényesíteni, akik havi 120 000 forintot tudnak félretenni. De ma sokan összesen nem keresnek ennyit, pláne nem tudnak ennyit eltenni egy hónapban! Akinek annyi a jövedelme, hogy éves szinten milliós tételt tud félretenni, annak amúgy sem kell az éhezéstől félnie öregkorában.  A kormánynak minél több embert kell öngondoskodásra bírnia, különben hosszú távon összeomlik a rendszer.

Az államnak viszont pont azokat kellene segíteni, akik megfeszülnek, hogy hónapról hónapra félre tudjanak tenni, és a spórolás mellett még új cipője is legyen a gyereknek. A nyugdíjtakarékosságot az állam kiegészíthetné, ahogy most adókedvezményben lemond a bevételről. Ha valaki minden hónapban félre tud tenni 5.000 vagy 10.000 forintot, azt az állam egészítse ki újabb 5000 forinttal. Ha valaki havi 50.000 forintot tenne félre, azt is segítse az állam, de ne 50.000 forinttal, annál jóval kevesebbel.

Ma a vidéki kisnyugdíjasok és a milliós nyugdíjat kapó emberek között hatalmas a szakadék. Mindenkinek van felelőssége abban, hogy gondoskodjon magáról, de perverz dolog, hogy a kormány csak azokat segíti, akiknek már amúgy is jól megy. Senkinek nem érdeke, hogy 30 év múlva öregek százezrei éhezzenek, ezért a lehető leghamarabb el kell kezdeni érdemben segíteni azokat, akik szeretnének spórolni, de nem milliomosok.

Mi az Együttben egy ilyen nyugdíjrendszert akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Tönkretettek? Megfizetnek!

Igazságtétellel a Fidesz által kisemmizettekért

Téged is meglopott a Fidesz kormány? Tönkretettek, mert megszólaltál? Amikor Orbánt és rezsimjételzavarjuk, kárpótlást fogunk nyújtani minden károsultnak, különben újra elveszítjük a lehetőséget, hogy egy olyan országot építsünk, ahol számít a becsületes munka és a teljesítmény.

 igazsa_gte_tel.jpg

Ugye te sem gondoltad volna soha, hogy még a mi életünkben kárpótlásról és történelmi igazságtételről kell gondolkodnunk?

Most, 2017-ben ott tartunk, hogy mindenki személyesen ismerhet új kárvallottakat. A sarki trafikost, aki már nem forgalmazhat semmit. Egy tanárt, akit csak azért váltottak le igazgatói székéből, mert egy éve kockás inget mert húzni. Egy rendőrt vagy tűzoltót, akit megfosztottak nyugdíjától. Vagy egy vállalkozót, akihez egyszer csak odament a helyi fideszes nagyúr embere, hogy elvegye az évtizedek alatt felépített cégét.

 

Ez lett a hazánkból, és ezen akar változtatni az Együtt. Sok-sok ilyen igazságtalanságot lehet rendbe rakni. Erre készülünk, mert 2018-ban meg tudja az ellenzék törni Orbán Viktor hatalmát, ha jól működik együtt. Mi erre nyitottak vagyunk.

Kárenyhítést kell fizetni a sérelmet szenvedetteknek. Jóvátételi különadót kell kivetni a fideszes vállalkozásokra, és vissza kell adni az ellopott földeket, vagyonokat a jogos tulajdonosaiknak. Ha ezt nem tesszük, akkor nem lehet újra liberális demokrácia Magyarország, mert csak akkor lehet becsülete a tulajdonnak, a versenynek és a teljesítménynek, ha az ilyen korrupt gazdagodásokat visszafordítjuk.

 

Mi az Együttben egy ilyen országot akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után

A Fidesz ajándéka: Önkormányzati bábszínház

 

Mit tud egy polgármester ma elintézni? Talán a járdát, de arra sincs pénz. Gond van az iskolával? Abban az önkormányzat nem illetékes. Nem jött csekk a szemétdíjról? Pesten intézik a kukaholdingnál! Rosszkor jön a helyközi busz? Nincs hatáskör! Ismerős válaszok? Az önkormányzatok feladatait úgy szűkítette le a Fidesz, hogy azok ma már szinte semmibe nem szólhatnak bele.  Sok kistelepülésen pedig még egy járdára sem telik, mert nincs saját bevételük.

 paprikajancsiso_nkorma_nyzat.jpg

Az Együtt abban hisz, hogy az emberek a problémáikat a helyi képviselőnek, polgármesternek tudják elmondani, ők tudnak értük legjobban eljárni, ők tudják egy település ügyeit intézni, képviselni. Ezért az Együtt önkormányzati rendszerében a települések visszakapják önállóságukat a helyi ügyek intézésében és ehhez lakosság arányosan megkapják a szükséges pénzt is.

De az ügyek nem érnek véget a település határánál, ezért társulásokat kell létrehozni.

Mivel a helyközi buszok általában nem csak egy helyen állnak meg, és járnak az iskolába gyerekek több településről is, és sok egészségügyi intézmény, szakrendelő több közösséget is kiszolgál, ezért megteremtjük a feltételeit annak, hogy ezek működéséről önkormányzati társulásokon keresztül döntsenek, de helyben.

A kormány feladata, hogy a meghatározza az elvárásokat és a pénzügyi támogatás biztosításával gondoskodjon róla, hogy a helyi intézmények mindenütt az országban magas színvonalon működjenek. Az önkormányzat vagy az önkormányzati társulás feladata lesz erről megfelelően gondoskodni. Egy társulással így megoldható a probléma, hogy hatékonyan szervezzék meg a lakosok életét, de ne olyanok döntsenek, akik csak térképen látták, hogy hol van a helyi buszmegálló.

Az Együtt Magyarországán a helyi képviselő, a polgármester tud intézkedni, ha gond van az iskolával, ha nem jön a csekk a szemétszállításról, ha rosszkor jár a helyközi busz. Nem kell, hogy messze mindenkitől, „odafönt” döntsenek.

 Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Ha minden meleg előbújna....

Október 11-e az előbújás napja, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a melegek, leszbikusok, transzneműek felvállalják saját magukat a külvilág felé.  Ha minden meleg előbújna, és lenne egy állam, ami teszi a dolgát, már nem is lenne homofóbia. A homofóbia a legtöbb esetben az ismeretlentől való félelemből táplálkozik. Mindenki nap mint nap találkozik LMBT+ emberekkel (leszbikus, meleg, biszexuális és transzneműek), hiszen meleg a hentes, a fodrász, a kolléga, a szomszéd, a kedvenc focista, csak éppen nem tudjuk.

elobujas.jpg

Ha a melegekről alkotott kép nem buta sztereotípiákon alapulna, hanem a valóságon, akkor nem is létezne homofóbia. Ehhez sok coming outra (előbújásra) van szükség, no meg egy működő államra. Az elfogadásért a melegek sokat tehetnek azzal, hogy előbújnak, bármennyire nehéz is. Ugyanakkor nem egy coming out van az ember életében, hanem újra és újra szembesülni kell a döntési helyzetben. Mit válaszoljak az új kollégának, ha megkérdezi, hogy van-e valakim? Mit mondjak a szomszédnak, hogy férünk el ketten abban a kis lakásban? Mindig dönteni kell, hogy hazudunk, vagy elmondjuk az igazságot, akkor is, ha csúnya nézés, rossz esetben megvetés vagy erőszak lehet a vége.

De a többségi társadalomnak és az államnak is tennie kell az elfogadásért. Mi az Együttben tudjuk, mit kellene tenni ezért egy jól működő kormánynak. Szükség van társadalmi párbeszédre – de nem a sátáni Soros-tervről, hanem magyar emberek problémáiról és lehetőségeiről. Így a melegek és leszbikusok jogairól, a házasságukról, a boldogulásukról.

A szemléletformálásra minden kormány költ. Plakát van arról, mit lehet tenni a parlagfű ellen. Lehet tv-s kampányt indítani a rákszűrés fontosságáról, így miért ne lehetne állami kampányt indítani a melegek, leszbikusok vagy éppen a transzneműek helyzetéről? Hiszen sokan nincsenek is tisztában még azzal sem, hogy mi a különbség a transzvesztita és a transznemű között. Ez önmagában nem baj, ennek ellenére tehetünk többet is azért, hogy tudjuk, kik is azok, akiket már sokan ismeretlenül utálnak, mint a pirézeket.

Bár a házassági egyenlőség fontos, ma a Magyarországon élő LMBT+ embereknek nem ez a legnagyobb gondjuk. Egy homofób támadás esetén nem biztos, hogy mindenki bízhat a rendőrségben, hiszen nem mindenkit véd a rendőr. Éppen ezért a rendőrséget megreformálva többet kell tenni a gyűlölet-bűncselekmények ellen, és az elkövetők valódi megbüntetéséért. Az államnak kötelessége, hogy segítse egy anonim bejelentővonal létrehozását, ahol biztonságosan beszélhetnek az áldozatok az erőszakról, diszkriminációról vagy a lelki nehézségekről.

Mi az Együttben egy elfogadó Magyarországért dolgozunk. Szeptember közepén mutattuk be választási programunkat, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Így segíthetné egy kormány a fiatal vállalkozókat

Képzeljünk el egy olyan Magyarországot, ahol a kormány nem akadályozza, hanem segíti, hogy az ötletedből vállalkozás lehessen. Mi lenne, ha az állam mentorokkal segítené a fiatal vállalkozókat, ha a lehetőséget látná bennük, nem pedig az ellenséget, aki úgyis csak átverné a kormányt?

va_llalkozo.jpg

Ma az állami propagandahírek világán kívüli életben nagyon nehéz vállalkozást beindítani. Mintha azt várná a kormány, hogy ne gondolkozzunk, ne legyenek önálló ötleteink, csak hajtsuk végre a föntről kiadott feladatot. Nagyon sok ötlet indult úgy, hogy nem sokan hittek abban, hogy megvalósul. Elon Muskot például, akinek nevéhez a Tesla fűződik, igen sok autóipari óriás nevette ki, és titulálta bogarasnak. Pedig egy jó vállalkozáshoz csak arra van szükség, hogy legyenek ötletek, és legyen lehetőség a megvalósításukra.

 

Az Együtt megígéri, hogy az első vállalkozások indítására állami mentorálási prorgramot hirdet annak érdekében, hogy az állam ne akadályozza, hanem támogassa az új vállalkozások keletkeztetését. Piaci szereplők bevonásával segítene jó üzleti tervet készíteni, bértámogatást és kedvezményes hiteleket biztosítana.

 

Egy modern, piacpárti államban nem szokatlan, hogy az állam segíti az induló vállalkozásokat, hiszen akik ilyeneket indítanak be, azoknak általában nem sok vállalkozói tapasztalatuk van. De ez nem lehet akadálya annak, hogy megvalósítsa az ötletét. Az adminisztrációs könnyítések pedig lehetővé teszik, hogy ti, a vállalkozók ötletekkel foglalkozzatok, ne a hivatalokba rohangálással. Egy ilyen programban fontos az átláthatóság és az is, hogy a lehető legtöbb ötlet kapjon állami segítséget, mert nem Mészáros Lőrincnek kell külön segítséget kapni, hanem a fiatal, lelkes, valódi újdonságot teremtő vállalkozóknak!

 

A fiatalok közül kevesen engedhetik meg maguknak, hogy fenn tudjanak tartani egy vállalkozást, ekkora tőkét nem mindenki tud gyűjteni. A világ fejlődik, a technológia egyre inkább a motorja a gazdaságnak és azok az államok, akik nem fektetnek bele az állampolgáraik tudásába, azok visszaszorulnak, a vállalkozni akarók pedig majd külföldre viszik az ötleteiket.

 

Az államnak saját érdeke, hogy minél többen vállalkozhassanak, a gazdasági szereplők bevonása pedig segít, hogy az ötlet meg is valósuljon. Semmi akadálya, hogy Magyarország is belépjen a start-up nemzetek körébe, és minél több olyan büszkesége legyen, mint a Prezi. De ehhez nyugodt körülményeket kell nyújtani a vállalkozóknak, és bátorítani az ötleteket. Azonban ezeknél a támogatásoknál az átláthatóság legmagasabb fokát kell biztosítani és garanciákat kell bevezetni, hogy a támogatások valóban oda jussanak, akik érdemesek rá. Ehhez nemzetközi példákat is meg kell vizsgálni.

 

Mi az Együttben egy ilyen programot akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünketitt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Tisztességes közmédiát akarsz? Íme a megoldás 5 lépésben!

A Habonyművek egyik sarokkövét jelentő MTVA-t sok mindennek lehetne nevezni, de közmédiának biztosan nem. Hiszen nem a közt szolgálja, csak a pártot. És nem is média, mert az alapvető újságírói etika szabályait újra és újra semmibe veszi. Amint vége lesz Orbán uralmának, ideje lesz egy valódi köztévét létrehozni. Az Együtt erre tesz javaslatot.

ko_zmi.jpg

  1. A mai költségvetés egytizedéből új alapokra helyezzük a közmédiát

Az Orbán kormány alatt az MTVA egy feneketlen pénznyelővé vált, immár az éves 80 milliárd forintos költségvetést is újra és újra kiegészítik. Ebből milliárdokat fizetnek ki teljesen átláthatatlanul programkészítés címen külsős haveri cégeknek.  Emlékszik még valaki a Marslakók című „innovatív” MTV-s napi sorozatra? Nem? Ez nem csoda, mert a kutya nem nézte Jáksó László készítette sorozatot, de így is eltapsoltak rá 841 millió forintot az adónkból. Ilyen pénzszórásról szó sem lehet egy rendes közmédiában!

 

  1. Valódi híreket, ne propagandát

Aki az elmúlt években véletlen ráült a távirányítóra és meglátta az M1 Híradóját, az pontosan tudja, hogy csak az üres Fidesz propaganda zeng ott. Rákosi elvtárs is elismerően csettintene az agymosás szintjén. Az gyerekek vérét szürcsölő migránshordák, valamint  Soros György és Soros György az állandó témák. No meg persze a rezsicsökkentés sikere, amit Soros György elpusztítana. Erre nem, hogy Soros György, de még a fideszes Médiatanács is azt mondta, hogy teljesen kiegyensúlyozatlan az M1 híradó. Ehelyett valódi hírekre és érdemi tájékoztatásra lenne szükség.

 

  1. Közérdekű műsorokat, amit máshol nem láthatnánk

Egy közérdeket szolgáló televízió foglalkozzon olyan témákkal, ami a társadalom tájékoztatását szolgálja. Kereskedelmi alapon nem várható, hogy egy TV akár az összes parlamenti ülést élőben közvetítse. A fontosabb parlamenti bizottsági üléseken ugyanúgy elvárható lenne, hogy ott legyen a magyar állami csatorna. A mai közmédia félbeszakítja az élőzést, ha nem felel meg a kormány ízlésének a valóság. A köztévé feladata, hogy olyan oktatási, kulturális és politikai témákban tájékoztasson, amikre más adó nem fog vállalkozni.

 

  1. Nem kell állami sportcsatorna

Sportcsatorna már van elég, nem kell állami sportcsat. A magyar állam ne úgy támogassa a magyar sportot, hogy a köztévén majdnem 20 milliárdot átmosva kifizet a focinak. Fölösleges pénzszórás, nincs szükség kereskedelmi tartalmakra. Bizonyos sportrendezvényeket adhatna a köztévé, de egy egész csatornát erre építeni fölösleges és pazarló!

 

  1. Reklámmentes köztévét

Ha a televízió az adófizetők pénzéből működik, akkor ne is akarjon reklámbevételt szerezni. Ma ezt arra használja a hatalom, hogy újabb pénzekkel tömje ki a haveri műsorkészítők zsebeit. Ezzel eltorzítják a működést, átltáhatatlanul extra támogatást nyújtanak egy állami cégnek, így veszik meg a vezetők lojalitását. 

 

Mi az Együttben egy ilyen köztévét akarunk megvalósítani. Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ezek a javaslatok is szerepelnek. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Iskola, ami a gyerekért van? Lehetséges!

Gondolkodom, tehát vagyok. Boldogság és tudásvágy. Ebben benne van minden, amit az oktatásról gondolunk. Hiszen gyerekeink boldogsága és sikere attól függ, hogy milyen képességekkel rendelkeznek. Vagyis tudnak-e kérdezni, meg tudnak-e oldani valamilyen problémát, hogyan kommunikálnak másokkal, át tudják-e adni a gondolataikat, mennyire kreatívak. Ahhoz, hogy jó képességekkel rendelkezzenek, fejleszteni kell azokat. A kérdés, hogy hogyan?

iskola3.jpg

Gondolkodom, tehát vagyok – mondja a mondás.  Ahhoz, hogy a gyerek a véleményét kialakítsa és önállóan tudjon gondolkodni, ismeretekre van szüksége. Kisóvodásként eljut a miért korszakába és kérdez: miért vizes a víz? Miért fehér a hó? Van úgy, hogy egésznap csak kérdez, egy kérdést néha többször megismételve.  Az önálló gondolkodáshoz kíváncsinak kell lennie, ezért az iskolának az a feladata, hogy ne hagyja kiveszni a kíváncsiságot, hogy a kérdezést szokássá tegye. A gondolkodás ne legyen bűn, a kérdezés ne legyen nyűg. Aki jól tud kérdezni, az a saját életére nézve jó döntéseket tud hozni.

Az első lépés tehát az, hogy olyan legyen az iskola, ahol a gyerekek mernek kérdezni és gondolkodnak.

A másik képesség az összefüggések megértése. Ehhez szüksége van a gyereknek matematikai tudásra. Tudnia kell elsajátítani olyan matematikai összefüggéseket, amellyel képes értelmezni helyzeteket és problémákat, majd pedig el tud jutni a megoldáshoz. Az iskolának ezt kell tanítani, nem bemagoltatni haszontalan dolgokat!

 A nyelv egy harmadik alapképesség. Ahhoz, hogy a gyermek elérje, amit akar, a gondolatait világosan, érthetően kell átadnia a környezetének. A mondókák, versek megértése, majd később az írás, olvasás elsajátítása ezt segíti. Célunk, hogy az elsősök egy év alatt tanuljanak meg írni, olvasni. Ízleljék a betűkhöz tartozó hangokat, az abból összeálló szavakat, mondatokat. Élvezzék ki, ahogy a betűk a pici kezük alatt egyre szabályosabbak lesznek, élvezzék, ahogy az egyik betűt egyre ügyesebben kapcsolják össze egy másikkal. Ehhez azonban idő kell! Nem három hónap, hanem legalább egy tanévnyi idő.

Az előbb felsoroltak persze semmit nem érnek, ha a képességeket nem tudja az iskola fejleszteni, mert egyszerűen nincs rá ideje. Márpedig ma nincs.  A hatalmas anyagmennyiség miatt a gyerekek gépiesen tanulnak, magolnak. Nincs idejük, se kedvük, se energiájuk, gondolkodva tanulni. A tényanyagot nem lehet kiiktatni a tantervből, de annak mennyiségén viszont lehet, sőt kell is változtatni.

A tananyag összeállításakor a kevesebb néha több. Nem kell, hogy a gyerekek három hónap alatt, tanuljanak meg írni, olvasni. Nem kell, hogy a polinomok szorzattá alakítását három hét alatt adja le a matematika tanár. A gyerekek fejlődéséhez és életritmusához kell alakítani a tananyag mennyiségét, mert akkor lesz idejük azt megérteni. Mi az Együttben egy ilyen oktatásért dolgozunk.

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Nem beszél a politikus? Ne kapjon fizetést!

Megválasztott képviselőink az Országgyűlésben azért kapják a fizetésüket, hogy dolgozzanak. Az egyik munkahelyük az Országgyűlés plenáris ülése. Egy képviselő, aki éveken keresztül meg sem szólal a Parlamentben, mégis hogyan képviseli az embereket a némaságával? 2018-tól legyen 0 forint a fizetése annak, aki nem végzi el a munkáját!

papo_nak_szeretettel.jpg

Van olyan honatya a mai magyar Parlamentben, aki már hét éve nem érzi szükségét, hogy akár csak egy mondatot is hozzátegyen az ott folyó vitákhoz. Ezalatt 70 millió forintot keresett. Összesen 19 képviselő van, vagyis majdnem minden tizedik, aki 2017-ben némasági fogadalmat tett. Szavazni még bejárnak, de a vitához már nem tesznek hozzá. Az Együtt szerint az a képviselő, aki két ülésszakon át (vagyis egy egész évben) egyszer sem szólal fel a Parlamentben, a következő időszakban ne kapjon fizetést a munkájáért.

Természetesen a képviselői munkának csak egy része a plenáris ülésen való felszólalás. A bizottságok ülései, a frakcióülések, találkozók, egyeztetések, fogadóórák, programok a választókerületben mind-mind fontos feladatok. Ahogy a felkészülés, aprólékos háttérmunka is, ezek kevésbé látványosak. Azonban ezek nem helyettesítik a parlamenti felszólalást, ami a demokratikus vitának minden országban a legfontosabb terepe. Aki ezt kihagyja, nem végzi a munkáját.

Mégis mit gondol a világ dolgairól az a honatya (vagy honanya), aki sosem beszél? Hogyan védi a választói érdekét, ha semmi sem érdekli? A képviselőknek kötelességük, hogy azokért dolgozzanak, akik megválasztották őket. A munkájuk nem valami hobbi, amit, ha megunnak, nem foglalkoznak vele néhány hónapot. A fizetésünket tőlünk, a mi adóforintjainkból kapják. 

Mi az Együttben egy olyan Országgyűlést szeretnénk, ahol az ott ülők megtisztelik hazánkat a munkájukkal, nem pedig csak melegedni járnak be az épületbe. Ahol a parlamenti vitában érvek ütköznek, és ahol tudjuk, ki milyen Magyarországot szeretne építeni. Amennyiben egy képviselő nem végzi a dolgát, annak legyen következménye!

Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.

Több fát, kevesebb térkövet!

Az utóbbi években megszaporodtak az értelmetlen fakivágások, a parkok és egyéb közösségi tereink pedig „túltérkövesedtek”. Az Együtt programjában ígéretet tesz arra, hogy csak akkor engedélyezi egy zöld terület beépítését, ha közben új zöldterületet is kialakítanak. A parkjainkra szükségünk van! 

zo_ld4.jpg
A városi zöldterületek védelme az egyik legfontosabb része a környezetvédelemnek. A zöldterületek megszüntetését csak legalább azonos területű̋ zöldterület létrehozása esetén lehetne engedélyezi. Ha kivágnak egy parkot száz fával, akkor máshol ültessen az önkormányzat száz új fát. Persze a zöldterület helye is számít. Ha a város közepén egy park helyére parkolóházat építenek, azt egy város széli műfüves sávval nem lehetne kiváltani. Ha egy néhány bokrot és pár kisebb fát jelentő teret építenek át, akkor azt elég lenne egy hasonlóval pótolni, de egy erdős részt nem lehetne néhány virágládára lecserélni. Az engedélyezéshez a terület ökológiai értékét is figyelembe kell venni.

 Az egész országban figyelni kell arra, hogy senki ne éljen betondzsungelben.  Ez nem csupán a városok képét érinti. A városokban élő fák, akár a szállópor mennyiségének negyedét is képesek megkötni, amely a levegő minőségében jelentős javulást hozhat már önmagában is.  A levegő minőségének javulása pedig egészségesebb élethez és jobb közérzethez vezet. Különösen fontos a gyerekeknek és az öregeknek, hogy ne veszélyeztessük az egészségüket.


Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hozzájuthasson a parkosított, nyugodt és rendezett közösségi terekhez. Mi nem betonrengeteget akarunk látni városainkban, hanem színeket és életet. Játszótereket, kutyafuttatókat, fákat, virágokat. Egyszerűen mondva: élhetőbb környezetet.  A legtöbb magyar városban csak a szökőkutak sokasága várja az arra sosem sétálókat. És nem azzal van a baj, ha egy lerobbant, elhagyott parkot rendbe akarnak tenni, annak mindannyian örülünk, de ha egy parkot lepakolnak térkövekkel, az nem a közösséget szolgálja.

Állampolgárként bíztathatunk bárkit a faültetésekben való részvételre, viszont politikai változás is szükséges. Ma Magyarországon a parkok sorra tűnnek el. A Római-part veszélyben, A Balaton mellett Káptalanfüreden egy egész erdőt tüntettek el Kocsis Máté kedvéért, pusztítják a védett fákat Szigetváron, és a ligetvédők küzdelme is már évek óta húzódik Budapest egyik legnagyobb közparkjáért.  Az Együtt Magyarországán egyetlen egy fát sem vághatnak majd ki addig, amíg nem ismert a pontos terv, hogy hogyan kárpótolják a közösséget, mit és hol ültetnek helyette.  


Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.